1971. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
244
»- 9 ♦ * A középtávú fejlesztési tervek főbb tendenciái: Eszközeiigtóttság. a/ Közös terület: A legalapvetőbb termelőeszközben a közös területben a tervidőszakban alapvető változással a szövetkezetek nem számolnak. A közös terület a tervidőszak végére 3 %-kal /350 ha/ csökken, amely legérzékenyobben a közös szántóterületet érinti. b/ Állóeszköz állomány alakulása: Az állóeszköz állomány - ha a fejlesztési célkitűzésekben szereplő beruházások megvalósulnak - a tervidőszak végére több mint kétszeresére nő, össz értéke meg fogja haladni az 1,7 milliárd forintot. Az állóeszköz állomány növelésén belül a legjelentősebb célki- ■ tüzest a mezőgazdasági ágazatok termelő kapacitásának bővítése területén irányoztak elő. A tervidőszak végére a nagyüzemi növényházak területe 69 %-kal, a tehén- és egyéb szarvasmarha férőhely 77, illetve 79 %-kal, a tojó férőhely háromszorosára fog növekedni. A szarvasmarha állomány közel megduplázódik, ezen belül a tehénlétszám 72 %-kal fog növekedni. A sertés- állomány mérsékeltebben, 11 %-kal, a tojóállomány dinamikusabban, több mint háromszorosára növekszik. Halmozott termelési érték alakulása. Mezőgazdasági ágazatok. a/ Növénytormelés: Az óimult tervidőszakban megépült termolőkapatt citások termelésbe lépése, ültetvények termőre fordulása, valamint a tervidőszak fejlesztési előirányzatának megvalósítása az ágazat gyors- ütemü fejlődését teszi lehetővé. V Az előirányzatok a növénytermelési ágazatban a tervidőszak végén 80 %-os növekedéssel számolnak. Az üvegházi kulturált /virág, primőr- zöldség ós gomba/ dinamikusabban növekednek, mint az elmúlt tervidőszakban. % b/ Állattenyósztés: Az ágazat termelési érték előirányzata szoros összefüggésben van a tervidőszak beruházás-fejlesztési célkitűzéseivel, í illetve annak megvalósulásával, nem utolsósorban az abraktakarmány ide244 I i — _ j : i L _______________________________________________________________________________- I
