1971. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
187
: ' 1 ^ ’ .."" ‘ j ff - 44 - I gára vállalni. Gyakorlatilag tehát a városrendezésnek olyan irányú tervszerűségét igyekszik biztosítani az előter jesztés,hogy például Óbuda teljes rekonstrukcíja során az egész városrész le bontható, kivéve egy kis rezervátumot, ahol a barokk templom, a barokk papiak, a zsinagóga és a környező kis utoák maradnak meg, mint egy emléke a régi Óbudának, mert hiszen itt műemléki épületek vannak, tehát már védettek, azok együttese biztosítja tehát, hogy oda nagy házgyári paneles épületek ne kerülhessenek. Az előterjesztés ezért kijelöli ezt a területet, lehet vitatni, hogy a kijelölés mértéke nagy vagy kicsi, de a oél az, hogy ezen a területen osak olyan kisléptékű uj épületek épülhessenek, amelyek ebben akörnyezet ben nera ütik agyon az ottani műemléki épületek léptékét. Bár a Tabán lebontása során éltek volna elődeink azzal a lehetőséggel hogy kijelölték volna, hogy mi masuife maradjon meg és nera véletlenül aaradt volna meg a Szarvas-ház és egy pár más épület. A védelem tehát gyakorlatilag semminemű anyagi tér bt nem jelent. Biztosítja a Müemlékfelügyelőségnek a föld alatt lévő tudott és ismert objektumok későbbi feltárását. Például hozza fel a hajógyári sziget északi részén lévő helytartó-palota romját, amely most a föld alatt van és azért nem tudja a MűemlékkelUgyelőség feltárni, mert rajta van a gyárnak eg raktára. Ha azonban a gyár abba az irányba fejlődik, ós ez óriási osatnokot épit majd oda, akkor soha többé nem lehet feltárni. Hogy tehát a ggr is számoljon azzal, hogy ezt a területet egyszer vissza kell majd adnia, azt a jogot kéri a Műemléki eltigye lős ég, hogy hámit telepit ide a gyár, köteles legyen megbeszélni a Müemlékfelügye- lőséggel. így kérjük ezt a javaslatot elfogadnio ] ' . /fiú — ***** » mp «
