1971. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

126

I i- 25 - KÖZLEKEDÉS

Az ötéves terv fő célkitűzése a közlekedés terén az elért színvonal megtartása, egyes esetekben a kulturáltság Javítása volt. A tervezett fejlesztési feladatok ennek énlekében kerültek meghatározásra. Köztük elsődleges szerepe volt a metró építésének és részleges üzembehelyezésének, a járműállomány és vé- gányhálózat korszerűsítésének, a vállalati kiszolgáló létesítmények bővítésének és a főváros úthálózata - az előző Időszakokkal szembeni - jelentős korszerűsítésének. E feladatokra a jóváhagyott ötéves terv szerint tanácsi és vállalati forrásokból összesen 4 milliárd Ft állt rendelkezésre.

I A főváros közlekedése a tervidőszak alatt a tervezettnél nagyobb ütemben nőtt. • É ■>

Hatása főleg a személyszállításnál, elsősorban a tömegközlekedésnél érződik. '

A szállított utasok számának növekedése meghaladta a járműállomány férőhe- 5, Ivének növekedését. Az autóbusznál a férőhelyek számának nagymérvű szapolitása ellenére a zsúfoltság kis mértékben nőtt. A motorizáció növekedése, ezen belül a személygépkocsi-állomány megkétszereződése miatt, egyes utvo- I * nalakon csúcsforgalomban a telítődés jelel mutatkoznak.

A tölnegközlekedés fejlesztésére a tervidőszak célkitűzéseinek megfelelően, igen jelentős összegű tanácsi és vállalati eszközök kerültek felhasználásra a közlekedés fejlesztésére fordított, összesen 6.5 milliárd Ft-bői 5.8 milliárd

I

Ft. Ezen belül az eredetileg 1.9 milliárd Ft összegű metró épitési előirányzatot 2.9 milliárd Ft összegben teljesítették. Az első szakaszon /Fehér ut-Deák

ffi- Ivrárá teli.- •'

tér/ határidő előtt 9 hónappal, 1970. április 3-án megindult a forgalom. A

|

járműállomány fejlesztésére fordított összeg ugyancsak meghaladja a tervezett

■

szintet és összesen mintegy 1.3 milliárd Ft-ot tesz ki /tehergépkocsikkal együtt/

■ *

az előző öt év közel 0. 8 milliárd Ft összegével szemben. A beszerzések és j | selejtezések révén jelentős mértékű tipizálást lehetett elérni és nőtt a korsze1 rü, nagy befogadóképességű jármüvek aránya.

I A férőhelykapacitás mintegy 15 %-kal nőtt. A vágányhálózat korszerűsítése el1