1971. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
112
‘ "I » j- 11 lönösen a mélyépítési munkáknál volt ez tapasztalható. A közműberuházások vonatkozásában a generálkivitelezői kötelezettség megszüntetése nehézséget okozott.Ugyanis egy-egy nagyobb munkán - ahol több vállalat dolgozik - nehezen biztosítható a munkák koordinálása, emiatt gyakran határ- időmódosltás és költségemelkedés állott elő. * Nehézségek voltak tapasztalhatók az épitési technológiából adódóan is, főként az oktatási, egészségügyi és népművelési létesítményeknél, melyeknek épitése majdnem kizárólag hagyományos szerkezettel történik, ami munkaigényes. Ezért e munkák kivitelezésétől nemcsak az ÉVM., de a tanácsi felügyelet alá tartozó kivitelezők is vonakodtak. Hasonló jellegű problémák akadályozták a lakótelepi kapcsolódó létesítmények megvalósitását is. A házgyárak létesítésé- vei ugyan az építőipar tömeges lakásépítésre,, tért át, de az óvodák, üzletek stb. kivitelezésére nem áll elegendő kapacitás rendelkezésre. Az 1966-70, években a vállalatok közel 7 milliárd Ft-os sajátképzésü vállalati fejlesztési alappal rendelkeztek. Ennek túlnyomó része 4.8 milliárd Ét - a szolgáltató vállalatoknál képződik. A legnagyobb mértékű - két-két milliárd Ft-ot meghaladó nagységrendü-sajátképzésü fejlesztési alappal a közmű és közlekedési vállalatok rendelkeztek. A vállalati fejlesztési alap 46.3 %-a szinttartást eredményező beruházásokra került felhasználásra. Ezt az állóeszközök elhasználódása tette szükségessé. ♦ A tervidőszak első két évében - a gazdaságirányítás reformja előtt - a vállalatok átmeneti gazdálkodást folytattak, akkor lehetőségük volt az állóeszközök után elszámolt felujitási hányadból bizonyos mértékű saját alap képzésére. 1968.1.1-től a saját képzésű vállalati alapok összege ugrásszerűen megnőtt. A válalatok jellegétől függően - szolgáltató vagy árutermelő - a vállalati fejlesz- tési alap képzésében az elszámolt értékcsökkenés, llletVe a nyereség után képezhető fejlesztést alap a döntő. A közmű és közlekedési vállalatoknál a fejlesztési alapjuk túlnyomó részét az állóeszközök után elszámolt értékcsökkenés képezi, míg az Ipari, építőipari és kereskedelmi válalatoknál a realizált nyereség után a fejlesztési alapba helyezhető rész. 1 /f/2L ________ . L _____________i • *»*#•♦ -
