1971. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
108
* 4HW. *•«-•!' ;a® l- 7 költség egy részét fedezte. A bevételi tervek 1966. évtől kezdve 1968.évig kisebb összegU bankhitel felvételével számoltak. A Fővárosi Tanács 1966. és 1967. évben a bankszervek által nyújtott lehetőséget igénybevette, azonban a pénzügyi helyzet fokozatos javulása következtében 1968. évben erre már nem volt szükség. * A gazdaságirányítás uj rendszerének bevezetéséig a fejlesztési források fedezetét majdnem teljes egészében az állami hozzájárulás /értékhatár feletti és értékhatár alatti beruházási keretek, községfejlesztési alap kiegészítéséhez biztosított központi támogatás / képezte. Az 1968, évtől kezdve viszont az állami hozzájárulás döntően az egyedi nagy- és célcsoportos beruházások pénzfedezetét jelenti, mivel az u.n. egyéb tanácsi beruházások és vállalati támogatások finanszírozása főként a helyi forrásokból történik. A minisztériumokkal, egyéb szervekkel, vállalatokkal kiépített kapcsolat szélesedését mutatja a tanácsokkal közösen megvalósításra kerülő fejlesztésekhez való anyagi hozzájárulás érdekében átvett pénzeszközök összegének és arányának 1968. évtől történő erőteljes növekedése. A különböző pénzalapok növekedése lehetőséget biztosított a fejlesztési célkitűzésekhez szükséges volumenek növelésére, ugyan* akkor azonban fokozott erőfeszítést követelt a beruházó szervektől. Egyrészt a korábbi kivitelezői kapacitás kijelölési rendszer megszüntetése, másrészt a beruházóL.kereslet növekedése következtében ugyanis az építőipart vállalatok sok esetben olyan munkákat részesítettek előnyben, amely számukra a leggazdaságosabbnak mutatkozott. A kiviteli ütemben ebből adódó lemaradások következtében - a tervidőszak első éveihez képest - emelkedő összeget tett ki az előző évben fel nem használt pénzmaradványok összege /1969-70-ben lényegében kiegyensúlyozódott a pénzmaradványok nagyságrendje/. E pénzmaradványok azonban nem tekinthetők dlszponibilis előirányzatnak, mivel már Jóváhagyott , beruházások pénzfedezetét képezik. A Fővárosi Tanács bevételein belül a III. ötéves terv a kerületi tanácsok pénzre forrásaként 412. 9 millió Ft előirányzatot tartalmazott, melyből a stjját bévéI tel 1%. 9 millió Ft, a lakosság községfejlesztési hozzájárulásához adott támogatás pedig 216.0 millió Ft volt. A tervidőszak alatt a kerületi tanácsok pénz| • fffo? lL i tt .
