1971. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

220

talán nem vezetett bennünket sem ennek az anyagnak az összeállítása során, sem itt a vitában bármilyen oppoziciós szándék. Amikor a János kórház és vonzási területe szóba került, mint a területi ellenőrzés objektuma, akkor a tanácsi törvény még csak az előzetes elgondolás stádiumában volt. Mégis úgy gondolták, hogy itt már tulajdonképpen nem is egy kísérletről, hanem egy olyan rendszerről van szó, amelyet objektive meg kell vizsgálni, célszerű megvizsgálni.

5 évi tapasztalat rezüméjének leszűréséről van szó. Érzékeltettem a bevezetőben, hogy elég nagy energiát fordítottunk rá,és meggyőződésem szerint ez a munka nem volt hiába való.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy szeretném nagyon a figyelmébe ajánlani az igen tisztelt Végrehajtóbizottságnakj* az egészségügyi irányitás és koordináció szükségességét. Abban, hogy ez a területi kórházak vonzási körzetében egységesen folyjék, a kerületi tanácsok hatósági jogkörének semminemű csorbítását, illetőleg mindannak a jogkörnek, amely az alapellátásra, vagy akár a gondozó és a járóbetegellátásra vonatkozólag fennáll, amelyet a tanácsi törvény leszegez: nem látjuk. Teljesen elfogulatlanul vizsgáltuk meg a területi kórház által vezetett, koordinált és integrált rendszernek az eredményeit a lakosság ellátása szempontjából. Ki kell jelentenem, hogy minfen további nélkül ide-hoztunk volna egy olyan anyagot is, amelyből az derült volna ki, ha az lett volna a valóság, bjgy es a rendszer nem vitte előbbre a kérdést, hanem hátrányos a lakosság ellátására. Aki csak ezt a sűrített anyagot is elolvassa, az is látja, hogy;l./ a rendszerről az a véleményünk, hogy általában előrehaladást, előrelépést jelent a lakosság ellátása és az ellátás színvonalának emelése szempontjából, 2./ azt is látjuk, hogy vannak

I I

L~ 1

I

ff I- 42 -