1971. március 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

40

> f i- lo ­A bekezdést, az elejét nem olvasom fel, mert ott különböző jogforrási helyeket citálunk, de a levél lényege a követ­kező; a Végrehajtóbizottság ülésén kifejezésre jutott álláspont szerint a beépítésre kijelölt, ideiglenesen leült őrületként szerep­lő területekre eső állami földek termelőszövetkezeti tulajdonba adása több problémát Vet fel. Mivel az átadás ideiglenes jellegű rendezést jelen­tene, a végleges területielhasználásnak nem felel meg, mivel álta­lános rendezési tervünkben a kormány ezeket a területeidet lakásépí­tési területekként jelölte ki, ill. fogadta el. A szóbanforgó terü­letek megkötés nélküli tulajdonba adá,sa nagy anyagi terhet ró a fővárosra, későbbi kisajátítás esetén, másrészt súlyos népgazdasági károk okozója is lehet. A kérdéses, mintegy 1985 kát. hold területért a főváros, átlagos szántóterületként számolva, térítésképpen mintegy 2oo ooo forintot kapna. Kisajátítás euetén, tehát egy későbbi idő­pontban, a jelenlegi birósági gyakorlatnak megfelelően,maximális árat alapulvéve, ennek ötszázszorosát kellene fizetni, amelyhez természetesen még; hozzájön a kártalanítási összeg az időközben történt esetleges beruházásokért. A területeken ugyanis nyilván jelentős mezőgazdasági jellegű beruházások történhetnek, amelyek­nek értéke a rendelkezés szerinti végleges igénybevétel esetén, ve­szendőbe meue. Ila pedig a bíróság az épitési cél miatt a területet belterületként értékeli, és nyilván igy is értékeli, akkor annak­idején egy ujabb 5-lo-szeres szorzóval számolva, mintegy 5oo-looo millió forint körüli összegére emelkedik, csak magáért a földéért kifizetendő kártalanítás, * L1­-------------------------------------- _j üMHH® * 4 ■ ft« . ti*

Next

/
Thumbnails
Contents