1971. február 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
44
A vállalatok ügyvitelszerv.ezési tevékenységére az előző években a stagnálás volt a jellemző. Ebben az évben történt némi előrelépés, elsősorban a nagyobb vállalatoknál. Ez abban nyilvánult meg, hogy egy, vagy több területet érintő - de nem átfogd - szervezési feladatok megoldását kezdték meg, programozási és informáoiés rendszerek kidolgozásával, bizonylati előirások és albumok elkészítésével. Kisebb előrehaladás történt az ügyviteli és adatfeldolgozási munkák kisgépesitésóben, a különböző.'.számológépek, számlázó és könyvelő automaták munkába állításával, A nagygépes /elektronikus/ száraitásteohnika bevezetése és alkalmazása csak néhány nagy vállalatnál történt meg /Ganz-Mávag, Egyesült Izzó, Magyar Hajó- és Darugyár, Beloiannisz, Elektromos Müvek, Gázmüvek/. Alkalmazási területük elsősorban az anyagforgalommal kapcsolatos adatok feldolgozása, a műszaki fejlesztés, de kidolgozás alatt vannak programrendszerek, amelyek a számlázást, az értékesítés és bérügyvitel munkáját könnyítik meg. Kisebb vállalatoknál nincsenek elképzelések a s zárait ásteohnika bevezetésére, illetve alkalmazására. Helyes törekvéssel találkoztunk a vizsgálat során, amely szerint az Elektromechanikai Vállalat 1 millió forinttal járul hozzá a Híradástechnikai Egyesülés közös számítógépközpontjának építéséhez. Műszaki fejlesztés. , A reform bevezetése után a vállalatok beruházási és fejlesztési te- .. vékenysége elsősorban a termelés, termelékenység növelésére irányult. A beruházások kialakításánál jelentős szerepet játszott a rövid távra történő befektetés /a minél gyorsabb megtérülés érdekében/. A munkaerő könnyebb megszerzésének lehetősége miat.t a vállalatok egy része vidéki gyáregységek létrehozását, vagy a meglévő.vidéki telepek fejlesztését szorgalmazta* Ennek következtében a budapesti székhelyű állami ipar beruházási eszközeinek 1968-ban 51,2 %-a, 1969-ben 62,2 %-a, a vidéken megvalósuló beruházásokkal kapcsolatban korült felhasználásra. Ezzel szemben a budapesti szókhelyü állami ipar létszámának csak 25 %-a van vidéken, A beruházási eszközök Budapestre jutó hányadának csökkenése kevesebb lehetőséget biztosított a kisegít őj belső szállítási, rakodási, stb. munkák termelékenység növekedéssel,. valamint munkaerő megtakarítássál járó kisgépesitÓ3nek fo« k0ZÍ3árS- F/7815/197o'. i ti ■ : I 4 . - 7 - i-----------------------------------------------------------—....................................................te
