1971. február 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

190

ismerés kis mértéke nem hat ösztönzőleg. a dolgozókra a vállalatnál maradásra.

A munkahelyet változtató dolgozók többsége a fiatalabb korosztályokból tevődik össze, A kilépők kb 60 %-a 3o éven aluli. A kilépések többsége a magasabb bérezés, a jobb munkafeltételek, c lakáshoz közelebb eső munkahely keresése miatt történtek. A dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján azonban á fluktuáció egyik jelentős oka a gyáron belüli munka szervezetlensége, a felesleges állásidők, anyagellátási zavarok, rosszul megállapított normaidők, a rövid begyakorlás!, betanulási idők, stb,

A vállalatok munkaerőgazdálkodási tevékenységében - 1968-69-ben - nem érződött a reform hatása a munkaerő tervszerűbb, gazdaságosabb felhasználásánál,- A központi elgondolások, amelyek a munkaerő egészséges és azük-.. séges cseréjét kívánták megoldani, csak részben valósultak meg .- Az 1968, január 1-ét megelőző Munka Törvénykönyve megkötöttségeinek feloldása, a vállalatoknál n termelés növelésének extenziv módja nagymértékű munkaerővándorlást idézett elő,- A -munkaerővándorlás jelentősen befolyásolta a fővárosban települt állami ipar munkásállományának, ezen belül a szakmunkások száminak csökken Ó3ét.- A fokozódó létszámigények kielégítésére alkalmazott módszerek hozzájárultak a munkaerőhelyzet ténylegesnél pesszimistább megítéléséhez.

A vállalatok a munkaerő megszerzéséért folytatott erőfeszítések mellett, kevés gondot fordítottak a meglévő dolgozók megtartására, az emberekkel való foglalkozásra, a munkahelyi problémák megoldására, a vállalaton belüli lazaságok felszámolására, a belső tartalékok feltárására,- A Párt Központi Bizottsága 1969. novemberi határozata után következett be lassú javulás, amely szerint a vállalatok többsége

F/7822/1970.

L— ---------- -- --J I

1