1971. február 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
184
I * i é- . 1 - 7 A vállalatok ügyvitelaz-ervezési tevékenységére az előző években a stagnálás volt a jellemző. Ebben az évben történt némi előrelépés, elsősorban a nagyobb vállalatoknál. Ez abban nyilvánult meg, hogy egy# vagy több területet érintő - de nem átfogd - szervezési feladatok megoldását kezdték meg, programozási .és információs rendszerek kidolgozásával, bizonylati előirások és albumok elkészítésével. Kisebb előrehaladás történt az ügyviteli és adatfeldolgozási munkák kisgépesitésében, a különböző „.számológépek, számlázó és könyvelő automaták munkába állításával. A nagygépes /elektronikus/ számitásteohnika bevezetése és alkalmazása csak néhány nagy vállalatnál történt meg /Ganz-Mávag, Egyesült Izzó, Magyar Hajó- ós Darugyár, Beloiannisz, Elektromos Müvek, Gázmüvek/. Alkalmazási területük elsősorban az anyagforgalommal kapcsolatos adatok feldolgozása, a műszaki fejlesztés, de kidolgozás alatt vannak programrendszerek, amelyek a számlázást, az értékesítés és bérügyvitel munkáját könnyítik meg. Kisebb vállalatoknál nincsenek elképzelések a számitástechnika bevezetésére, illetve alkalmazására. Helyes törekvéssel találkoztunk a vizsgálat során, amely szerint az Elektromechanikai Vállalat 1 millió forinttal járul hozzá a Hiradástechnikai Egyesülés közös számítógépközpontjának építéséhez. Műszaki fejlesztés. A reform bevezetése után a vállalatok beruházási és fejlesztési te- .. vékenysége elsősorban a termelés, termelékenység növelésére irányult, A beruházások kialakításánál jelentős szerepet játszott a rövid távra történő befektetés /a minél gyorsabb megtérülés érdekében/, A munkaerő könnyebb megszerzésének lehetősége miatt a vállalatok egy része vidéki gyáregységek létrehozását, vagy a meglévő.vidéki telepek fejlesztését szcrgalmazta. Ennek következtében a budapesti székhelyű állami ipar beruházási eszközeinek 1968-ban 57,2 %-a, 1969-ben 62,2 v/o-a, a vidéken megvalósuló beruházásokkal kapcsolatban került felhasználásra. Ezzel szemben a budapesti székhelyű állami ipar létszámának csak 25 %—s van vidéken, A beruházási eszközök Budapestre jutó hányadának csökkenése kevesebb lehetőséget biztosított a kisegítő, belső szállítási, rakodási, stb. munkák termelékenység növekedéssel,. valamint munkaerő megtakarítással járó kisgópesitésnek fokozására. . F/7815/1970. 4 te L~ _L * ■ jp
