1971. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

37

csak a Hivatal rendelkezésére álló beruházási kereten felüli összeg biztosításával valósítható meg. Jelenleg a szemét ártalmatlanítása - mint a szemétke- aiés végső fázisa - megrekedt a helyi sajátosságokon alapuló gödörfeltöltéses módszernél, amely egészség- ügyi szempontból az elfogadhatóság kritériumát éppen kimeríti. A lakosság életszínvonalának növekedése, a főváros fej­lődése a nagy számban modern épitési technológiával létesülő lakótelepek korszerű energiaellátása, az energiahordozók szerkezeti összetételének megváltozása jelentősen módosította a keletkező szemét mennyiségét Ó3 minőségi összetételét. A budapesti szemét térfogasulya az utóbbi évtizedben a felére csökkent, nőtt a papir és egyéb éghető anyagok részaránya, s csökkent a hamu és salak mennyisége. En­nek következtében a pormentes /kukarendszerű/ munkagé­pekkel gyűjtött szemét térfogasulya o,3-o,4 tonna/nr az alsó fütőértéke looo-12oo kcal/kg. /Lásd. 1. és 2. sz. melléklet/. Figyelembevéve a főváros további lakásépitési programját /központos hőellátásu lakások/, valamint a korszerű szénhidrogénbázisu fűtési rendszerre áttérő lakások számát, /salak nélküli tüzelés/ és a lakosság életkö­rülményeinek további változását, a szemét mennyisége a fővárosban 198o-ra várhatóan az 197o. évi érték két­szeresére nő. /1,5 millió nt/év értékről 3,o millió m/év értékre/. A házi és ipari szemét említett mértékű növekedése miatt 1982-ben a főváros területén és a közigazgatási határ­tól számított 4o km sugnru körön belül további szemét lerakására lehetőség ninos. A vázolt adatok alapján elengedhetetlen olyan korszerű szemét ártalmatlanítási eljárás bevezetése, amely a jelenlegi gödörfeltöltéses módszer helyett mind egész­ségügyi, mind urbanisztikai szempontból megfelelő meg­oldást biztosit a fővárosban keletkező szemét ártalmat­lanítására. . / ♦ ti Ll— J ) i i- 2 -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents