1971. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

19

Korszerű, az előírásoknak megfelölő, nagy befogadó képességű munkás- szállások építését kezdeményezték a nagyszámú vidéki dolgozót foglalkoztató tárcák /vállalatok/. Azonban szervezett formában - a vállalatoknál képzett un* szállásiéjlesztési alap segitségével^kizárólag az építőipar területén éptenek* A szállások Bagyrészét, a legkülönfélébb rendeltetésű épületek átalakításával nyerték, igen sok esetben lakóházakban helyezték ol, sőt lakásokból épitették át. Ez a tény - az ogyéb kérdéseken túlmenően - felveti a munkásszállásokon lakók életmódjának ós a környező lakossággal való együttélés problémáit is,

A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a szakmai szakszervezetek, a kerületi tanácsok és a Fővárosi Tanács több alkalommal foglalkozott és sokoldalúan megtárgyalta a munkásszállások helyzetét Ős elhelyezésének körülményeit,

1 . • •*

*

I.

A VII*, VIII*, IX, kerületben lótositott munkásszállások ogész- ségügyi, szociális, kulturális körülményoi - 105 szálláson végzett vizsgálat tapasztalatai alapján - roprozontálják n fővárosban, elsősorban lakóházakban elholyezott munkásszállások holyze- •

tót,

A síállások többségét az ÉVM, KPM és a Fővárosi Tanács irányítása alá tartozó - általában építőipari - vállalat üzemelteti, 1969. óv folyamán a 105 szálláson összesen 5.£27 féroholy volt. Ez a f érőhelyszám a szállások jjlaptorülote nők maximális kihasználása és QJPPXptps ágyak felállitása mellett jött létre - alig néhány kivétő Hol á 37/1963. „számú ogésr.gT.gügyi miniszteri utasítás olőlrása- 1 inak be nem tartásával.

Jellemző példa a Fővárosi 4, számú Építőipari Vállalat újonnan épített Bláthy Ottó úti munkásszállása, ahol a normatívák szerinti

•' \

t

«

L---------M

■ ,-ásöSfi

1

i

4

~ 2 -