1971. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
115
| saink szerint feltétlenül indokolt lenne egy millió lakosra méretezett berendezést megvenni, mert a lakossági szemét Budapesten évente 1.5 millió köbméter, &z iparé ugyanannyi. Ha egy száz tonna pro 24 órás nagyságrendű berendezést fiépite- nénk, annak az üzemköltsége 13.6 millió forint, egy 1200 tonna pro 24 óra berendezés üzemköltsége 30 millió forint. A csehszlovák szakemberekkel való tárgyalás megerősített bennünket abban is, hogy ezt a kérdést a holtpontról valahogy ki tudjuk mozdítani. Irreálisnak tartom az ilyesmit tőkés relációból megvalósítani, mert egy 200 tonna pro 24 órás berendezés a meglévő ajánlatok, például a Rheinstahl ajánlata alapján 74-0.000 dollár lenne, egy 400 tonna per 24 órás berendezésé pedig 1,630.000 dollár költséget jelentene az épitési költségektől eltekintve. A csehszlovákok által javasolt berendezést 5-6 millió rubellel meg lehetne valósítani, tehát mintegy 500-540 millió forint költség- gél, ez összehasonlíthatatlanul kedvezőbb és reálisabb. Javasolom, hogy a Végrehajtóbizottság támogassa ezt a megoldást, amely közegészségügyileg vitathatatlanul világviszonylatban is egyedülálló, ragadja meg azt a lehetőséget, hogy a világ 40 más nagyvárosa mellett Budapest is a szemét- égetésre térjen rá és azt bobé mindjárt a lakossági szemét fele tekintetében meg tudná oldani. A csehszlovákok hajlandók lennének még az építőipari feladatokat is magukra vállalni, vállalkozó kedvük e pillanatban a magyar-csehszlovák kapcsolatok alapján megvan. Ami az égetőtelep helyét illeti, elektrofliteres szűrőberendezés van beépítve a kxny&x kéménybe a füstgázok és egyéb szennyeződések szűrésére. Megjegyzem, hogy Bécsben te j » mm 00* *3UB te ■ , s Fi.,,
