1971. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

107

te * " *"*■***" ****0

ii m

■

I- 51 Következésképpen a szemét jelenlegi összetétele olyan, hogy kb. a fele égethető általában. Jelentős része égethetetlen. A sitt, az építkezési anyag, stb. mind égethetetlen, a gödröket tehát fenn kell tartani. Kb. lo—15 százalék., az, amely a budapesti városi szemétből — nem országos átlag — komposztálható. Ezért, ha meg akarjuk oldani a budapesti szemét ártalmatlanítását,bizonyos, hogy az égetést kell I. osztályú feladatnak tekintenünk, döntően a sürün lakott, kb. 1 milliós városmagon belül, és ezért igazuk van az elvtársaknak, hogy ha nem is a város közepén, de mégis a városi lakótelepek területén, azért, hogy a szállítási távolság ne legyen tul- nagy, mert a városon kívüli szemétégető telep rendkívül megnöveli a fuvarozás költségét.

1

Ha tehát össze akarom foglalni mondanivalómat, a mennyiségi-qninőségi változásokat: mennyiségileg nő a szemét, faj- sulya csökken. Az égethető részarány mellett jelentős az égethetetlen részarány, és perspektívában a komposztálható arány is tovább csökken. Egy második léposőben, amikor már tudjuk, hogy mekkora mennyiséget érdemes komposztálni, akkor érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Befejezésül: Az égetés függvényében a szállítás közbeni tömörités kérdését is mérlegelni kell, mert azzal, hogy csökken a szemét nf-kénti fajsulya, egy 7 tonnás Kulca-koosi csak 3 tonnát szállít, mert nem tud tömöríteni. Az intézetben szakmailag elég hosszú ideje kutató munkában követjük a szemét összetételének változását,és nemcsak a nemzetközi irodalom ismerete alapján,

I '

I

hanem a budapesti szemét összetétele alapján is mondom, döntően közegészségügyi oldalról, hogy a sürün lakott városon belül csak

L

joF ,

IgMMMMHW _ . ... ■