1971. január 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
206
I-2óveit. Tulajdonképpen ugyanabban az irói funkcióban gondolta végig a különböző élethelyzetekets a szocialista iró funkciójában. Pályája kiteljesedését a 6o-as évek lilájában éri ol, o korszak verseiben benne lüktet ogy hitében erős, a tényekkel szembenéző saját és az elmúlt kor hibáival leszámoló, do a szocializmus elveihez töretlenül ragaszkodó ember vivódása. /Se cinikus, se prédikátor; Véres zászlók alatt; Vanitátun vanitas; Nyilt szó; Födetlen arc./ Benjámin költészetének sajátossága, hofa> benne ötvöződnek a 2o. századi modern ember általános problémái /Határozatokra ki emlékszik ma már?; Lerombolt ház/ s ezek mindenkor érezhetően kapcsolódnak konkrétan adott környzotóhez, a magyar napi problémákhoz. Benjámin László városi költő, azonban e szónak sp^oális József Attila-í értelmében: külvárosi költő, Angyalföldről indult /Szegedi ut/. Verseiben Lőrinc, Kispest, Valéria telep nem csupán helyszínek, de érzelmi hovatartozásának útvonalai, emberi magatartásának foglalatai, /Önéletrajzi jegyzetek; Kezesség./ Benjámin nem teremtett mítoszokat, szürrealista viziókat, szabad versse” is alig kisérletezett. Egyszerű, világos közlésmódja, hagyományos rim ós ritmusképletei, könnyön feloldható metaforáival izgalmasan korszerű és jelentős költészetté avatják, bizonyosságaként annak, ho^y az egyértelmű értéket elsősorban nem a forma újszerűsége, eredetiségo határozza meg, hanem a benne pontosan ne ,~ fogalmazott, maradéktalanul kifejezett hiteles érzés, emberi magatartás. Ez a magatartás podig vonzó és tiszteletre méltó, számára a költészet non felvett szerep, de nem is a személyieoségtől elvonatkoztatott stúdium. A Benjámin lira lényege az erkölcsi küzdelem, ettől mozgékony es hathatós művészi forma. Megjelent kötetei: A csilla^ nem jött /1939/ A betűöntők diadala /1946/ A teremtés után /1948/ örökké élni /1949/ qo(p L : jj . «mm| 1 '■ ■ 'p'-.'-. ... fa' ’ *1
