1970. december 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

477

! Az állami ipar munkaerői'orgalma ez évben is létszámveszteséggel járt. Ez nemcsak az átlagos állományi létszám alakulására hatott negatív jelleggel, hanem a vállalatok tényleges munkaerő ellátott­ságát is jelentősen rontotta. Egyik vizsgálatunk tapasztalata szerint a felvettek mintegy 3o %-a 3 hónapon belül kilépett, tehát a betanulásra fordított költség az ilyen munkavállalóknál, munkaviszonyuk 2-3 hónapja alatt nem térült meg, /E vizsgálatunkra a Il.fejezetben még visszatérünk./ Az 1000 munkásra jutó 265 felvétel, ill. 314 kilépés változatla­nul magas, egészségtelen és igazolja azt is, hogy a vállalatok még mindig több energiát fordítanak a munkaerő megszerzésére mint megtartására. Válogatás nélkül felvesznek minden munkára jelent­kezőt, még akkor is, ha munkakönyvének tanúsága szerint huzamo­sabb ideig sehol sem marad meg. 2./ Állami építőipar Az építőipari vállalatokról csak székhely szerinti adatok állnak rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a létszám, munkaerőforgalom stb. adatok a budapesti és a budapesti központ irányítása alá tartozó vidéki munkahelyek adatait is tartalmazza. /Ismereteink szerint a budapesti székhelyű építőipari vállalatok munkáslót- szárnának mintegy fele vidéki munkahelyen dolgozik, de adataikat a budapesti adatok között szerepeltetik./ Az építőipari vállalatoknál az 1000 főre jutó felvételek, ill. ki­lépések száma /munkás/ mintegy 5o-6o %-kal magasabb, mint az ipar- vállalatoknál. /Felvétel 437, kilépés 458 fő/, az építőipari vál­lalatok is - az iparvállalatokéhoz hasonlóan - felvételi veszte­séggel zártak, de a különbség lényegesen kisebb mind az összes fog­lalkoztatottak, mind a munkások vonatkozásában. Az építőipari vállalatok létszáma 1969.évben 4,8 %-kal, a terme­lési érték 5 %-kal növekedett. li . ____L- 3 -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents