1970. december 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
243
i ház raiárb nem tizezer. Nem tudom, hogy megvan-e Budapesten az előfeltétele annak, hogy olcsu telekkel támogatnik tudjuk, hogy tizezer lakás épüljön, ezt meg kell vizsgálni. Ez nem elhatározás kérdése. Meg kell nézni, hogy hány ember tud a Rózsadombon magának telket venni pontosan azok közül, akiknek a legnagyobb a lakásigényük. Nem esett egy szó sem arról, hogy a budapesti szanálásokat nem tudjuk végrehajtani, nem adhatunk perspektívákat dolgozóinknak, akik olyan házakban laknak, amelyeket szanálni kell, olyan lakásokban, amelyeknek a fele fel van állványozva és lényegében nem is lakás. A Végrehajtóbizottság azt határozta, hogy itt gyors intézkedésekre van szükség, biztosítani kell a lakhatás előfeltételeit, nem mondhatjuk, hogy még 10-20 évig igy fognak lakni. Ez is le fog kötni bizonyos építőipari kapacitást és hogy ezt honnan tudjuk biztosítani, ezt nem tudom pillanatnyilag, de erre vonatkozólag a Végrehajtóbizottság körülbelül szeptemberben határozatot hozott. - Gondolkozni kell az ütemezésről. Kihirdetjük, hogy mennyi lakásba lehet beköltözni és amikor ütemezésre kerül sor, akkor eltolódnak a szémok. Az újságokban forognak a számok. Valami módon rendezni kell, hogy mi osztható széjjel, meg kell mondani végül az embereknek, hogy mikor fognak lakáshoz jutni. Nem lehet valakinek azt mon- dani a kerületi x tanács részéről, hogy 1972 első falábén kap lakást és utána az a helyzet, hogy 1975-ban sem tudunk adni. - Ha kiesik a könnyűszerkezetes épitkezések lehetősége, akkor egészen uj helyzet áll elő. Azt felelhetem Sallai elvtársnak, hogy mi már sokkal rosszabb feltételek ^ Lluutoa.' 4 'uKíÁ< , i«,ur.i ic- között végeztünk el* munkát, mi is foglalkozunk Budapesten 29)“ tervezéssel megcsináltuk például egy nagy színház tervét * ta három hónap alatt. Vajon nem lehetne gyorsabban megcsinál- -------------------------------■ ' w te , .- 48 -
