1970. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
435
i 2•/ A munkaidőcsökkentés bevezetésének gyakorlati tapasztalatai. A munkaidőrövidités során a munkáltatók vállalati sajátosságaik figyelembe vételével, valamint a vonatkozó jogszabályok olőirá- ^ sainak szem előtt tartásával alakították ld. uj munkarendjüket. A jogszabályok a 44 órás munkahét bevezetésének módját a napi munkaidő csökkentésében, vagy kéthetenkénti többlet-szabadnap biztosításában határozzák meg. Ettől az egyes ágazatoknál, illetőleg az egyes munkakörök esetében el lehet térni* Széles körben, csaknem minden érintett munkáltató a többlet-szabadnapos /többnyire szábadszombatos/ megoldást választotta, csupán elvétve, főként az egészségügy területén találkoztunk a napi munkaidő c sokkénté sóvei. Az állami szektorban 96 vállalat /74.180 fő/ uj munkarendje eltér az általában alkalmazott, kéthetenkénti szabadnapos rendszertől. Ebből.81 vállalat /49.J55 fő/ hetenkénti, 10 vállalat /17.455 fő/ három, illetőleg négyhetenkénti többlet-szabadnappal, 5 élelmi- szeripari vállalat pedig /7*370 fő/ szezonális munkarenddel, éves viszonylatban meghatározott munkaidőkeretben dolgozik. A szövetkezeti szektorban 50 kisipari szövetkezet /14.70J fő/ dolgozik 5 napos munkahéttel. Mind az állami, mind pedig a szövetkezeti szektorban az ötnapos munkahét főként az épitő- és a vegyiparra jellemző, ezen belül is többnyire a munkás állománycsoportra, és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörökre korlátozódik. A hivatkozott kormányhatározat azt is kimondja: a munkaidőrövi- ditést úgy kell megvölésitani, hogy sem a dolgozók keresete, sem a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatások színvonala nem csökkenhet. Ez a követelmény egyes munkáltatóknál - az u.n. "vegyes-profilu" /ipari.és szolgáltatóipari/ egységeknél, és azoknál a vállalatolmál, melyek fő tevékenységét illetően a termelékenység a jelenlegi technikai eszközökkel a szükséges mértékben ®±g nem fokozható - késlelteti a rövidített munkaidőre történő áttérést. Ilyen problémája von pl. a Fővárosi Mérték- utáni Cipőkészitő Vállalatnak, a VOSZK Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Szövetkezeti Vállalatnak, a Gyümölcs-Zöldség GöngyöI /fir t * Éj «
