1970. november 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
131
* » «#« '? v*M9 | ■ '’■•■ ■ : 7 ■, <■•■ .iÉÁM'h'; íXíb:;:' ■ 7::ű:,gMá;;’ 7 ." 7 ,:'F ,/"F * l - 2 - | részletező kimutatást a beszámoló mellékletében csatoljuk. /: Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy 1966-7o évekre az egész ország területére meghatározott összeg lo3 millió Ft volt, amiből mintegy 97-99 millió került felhasználásra.s/ Az elmúlt 5 év során a. Lektorátus mind az alkotások igénylése, mind létrehozása terén elsősorban az illetékes területi tanácsok megfelelő szerveivel /: Művelődési osztályok, Épitési és beruházási részlegek :/ épített ki szoros kapcsolatot. A tanácsok rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy hosszabb időszakra előre látják a területükön megvalósuló beruházásokat és ismerik a.zoka,t a művelődési és kultúrpolitikai célokat, amelyek befolyásolhatják a döntéseket. Budapesttel kialakult kapcsolataink - kiemelt jelentőségének és nagyságának megfelelően - eltérnek a megyei tanácsokétól. Külön szeretnénk kiemelni, hogy itt nagyon jó az együttműködés elsősorban Hantos elvtárssal, a Népművelési Főosztállyal és a Fővárosi Emlékmű Felügyelőséggel. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy még nincsenek jelentős . kérdések amelyekben lehetőség és szükség van jobb megoldásra. Ezek közül szeretnénk néhányat megemlíteni. /a/ Figyelemre méltó probléma, hogy mennyiben .sikerült a rendelkezésre álló központi keret felhasználása a városkép formá- * *■ 1 -lásara, uj épületeink, városrészeink építészeti együtteseinek megjelenését mivel tudta emelni a képzőművészet. A Főváros vonatkozásában sem sikerült ennek a módját kielégítően megtalálnunk, ami az eredményekben is megmutatkozik. Ha csak számszerűen vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy o fővárosban megvalósított alkotások közül 85 külső elhelyezésű, tehát a városkép formálásában szerepet játszhatna. Tény azonban, hogy ezek nagy része méretében és jellegében is csak egy-egy épület közvetlen környezetének alárendelt tényezője, igy azt a többlet igényt, hogy az építészeti együttesben városkép formáló szerepe is legyen csak kevéssé szolgálják még ott is, ahol pedig ez elengedhetetlen lenne. Ez két dologra hivja fel a figyelmet. Egyfelől arra, hogy a fővárosban elhelyezendő alkotások esetében sokkal tervszerűbben kell eljárni, mint azt eddig tettük, valamint, hogy a megfelelő kialakítás, környezet biztosításának lehetőségét I a L--------------_j- - - - — — —— - —.. — 1
