1970. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
j i béralap, továbbá az utak-hidak fenntartási előirányzata - került csak meghatározásra. A bevételi források köre bővült és tartalma olyan irányban változott,, amely a Tanács anyagi érdekeltségét az illetékességi területén működő szinte valamennyi gazdálkodóegységgel összekapcsolja és a korábbinál jobban teszi szükségessé a bevételi forrásokból kimunkálható bevételek körültekintőbb és feszitettebb megtervezését. A IV. ötéves terv idő szakában nemcsak a tanácsi vállalatok és szövetkezetek, hanem kevés kivételtől eltekintve valamennyi budapesti vállalat és szövetkezet befizetéseiből részesedik a Fővárosi Tanács. Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a Tanács a vállalati, szövetkezeti adó befizetésekből, az adók alapját képező összeg meghatározott százaléka szerint részesül. A szabályozó rendszer ilyen irányú változása a gazdasági érdekkapcsolatok kiszélesítésén túlmenően azt a célt is szolgálja, hogy a tanácsi bevétel ne reagáljon érzékenyen a vállalati és szövetkezeti adókat és egyéb befizetéseket érintő közgazdasági szabályozók esetleges menetközbeni változására és éppen ennek következtében túlzott bevételi túlteljesítések vagy kiesések, ingadozások az évek között ne következzenek be. Az uj finanszirozási rend növeli a költség- vetés stabilitását. A források kiegészítését szolgáló állami hozzájárulás összege a részletesebb tervezés elősegítése céljából 1971-72. évekre fix összegben, e mellett az öt év időtartamára alsó-felső határ megjelölésével került megállapításra-Az öt évre szóló alsó-felső határ szerint megállapított állami támogatás azt jelenti, hogy a Tanács legfeljebb a felső határ mértékéig részesedhet állami hozzájárulásban, azonban a népgazdasági körülmények esetleges kedvezőtlen alakulása esetén, az állami költségvetés egyensúlyának fokozott biztosítása érdekében sor kerülhet az állami hozzájárulás alsó határának érvényesítésére is a tervidő sak folyamán. Az állami hozzájárulás aránya a középtávú pénzügyi terv bevételi végösz- szegéhez képest csupán 9,9 %» tehát a tanács saját és átengedett bevételi forrásainak van döntő jelentősége a bevételek alakulása, illetve a gazdálkodás szempontjából. Az uj bevételi szabályozás végeredményben -- a tanácsi bevételek közvetett behatárolása mellett - a bevételi források teljes kiaknázására, uj bevételek felkutatására ösztönöz és az állami költségvetés egyensúlyának fokozott biztosítását is célozza. a 1 ___________________——— * . - —— ~ «-k*mm •*., «•<*& m«■*.• fi tww
