1970. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
I 1 A vállalati forrásokból 734 millió Ft a meglévő termelőberandezé- sek és csőhálózat szintentartására szolgál, ennek keretében főleg az elavult csőhálózat korszerüsitóse a terv fontos célkitűzése. A viztár- melő kapacitás fejlesztésével közel 20 %-kal növekszik öt év alatt a termelt viz mennyisége, 1975-re meghaladja az éévi 300 millió m3-t. U- gyanakkor a napi csucsfogyasztás értéke 1970. évvel szemben 1975-re várhatóan 34 %-kal, 1 247 ezer nte-re emelkedik. A célkitűzések megvalósítására összesen 302 ezer nfö/nap kapacitású uj vizmüvek épülnek (mint pl. Vác I. 40 ezer rrfö és Vác II. 35 ezer rcfö) • A fejlesztésekkel egyúttal a viz minősége is javul. A vízellátás üzembiztonságát fokozzák a viztárolófejlesztések. A IV. ötéves terv során csaknem 121 ezer nfö-rel (74 %-kal) nő a tározó kapacitás (pl. a Gellérthegyi medence 100 ezer m ), ezen növekmények eredményeként az átlagos napi fogyasztás 1/3-a tartalékolható. A jelentős fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy az időszakos vízhiány jelentősen lecsökken (pl. hosszantartó alacsony Duna-vizállás, szárazság). A víztermelő berendezések fejlesztése mellett nem marad el a vezetékhálózat bővitése és korszerüsitóse sem. Ez utóbbi elsősorban vállalati forrásokból valósul meg. A karszerüsitések mellett 350 km-rel ( 10 %-kal) nő a csőhálózat hossza. A fejlesztések eredményeként mintegy 16 %-kal szaporodik a vízellátásba bekapcsolt lakások száma és meghaladja a 600 ezret, ami az összes lakásállomány 86 %-át jelenti.A vízellátásban részesülő lakosok részaránya pedig 95 % lesz. A csatornázás tervidőszak alatti fejlesztése szorosan a lakótelepi építkezésekhez kapcsolódva valósul meg, s ez mintegy 100 km szennyvízelvezető csatornahossz nöuekedést jelent. A fejlesztéseket 940 millió Ft tanácsi fejlesztési alap és 855 millió Ft vállalati fejlesztési alap biztosítja. Az előirányzatokból mintegy 435 millió Ft a szinttartást eredményező beruházás. A külső városrészekben létesülő uj lakótelepeken egyre nagyobb költségek merülnek fel a közművesítésnél, amit jelenleg csak a szinttartás rovására lehet részben fedezni. A csatornahálózat hossza - a tervidőszak! növekménnyel - eléri a 2288 km-t. A fejlesztések között nagy jelentőségűek a főgyűjtők (kőbá- , nyai, Galváni-uti, Rákospalota városközpont, Sződligeti-uti, Róbert Károly körúti stb.), de a hálózat korszerüsitóse a fokozott ütem ellenére sem kielégítő. Átemelő és szivattyútelepek bővitését és korszerüsi- tését is célul tűzi ki a terv (albertfalvai, angyalföldi telep, délpesti telep, kelenföldi stb.). A fejlesztések eredményeként 17 %-kal nő a ! i_ ’32' h I L ----------------------------------i I
