1970. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

25

ot (20,4 %) , az V. ötéves tervidőszakra átmenő munkák 8 960 millió Ft-ot (35*3%) képviselnek.

A folyamatban lévő beruházások aranya a legjelentősebb az egészség- ügyi ágazatnál (az előirányzat 75*3 %-a). A kulturális ágazatnál 45*7 %» a lakásépítésnél 48,8 %, a mező- és vízgazdálkodásnál 44,3 %• A közlekedésnél - tanácsi fejlesztési alapból - nincs folyamatban lévő munka. Az uj feladatok közül - jelenleg már - összesen 3 390 millió Ft összegű e- lőirányzat (13»4%) tekinthető műszakilag előkészitettnek, amely legalább elfogadott beruházási programmal rendelkezik. A folyamatban lévő és a műszakilag előkészített együtt tehát 57*7 %» ami biztosítja az előirányzatok tervszerű felhasználását. A fejlesztési alapból tervezett jelentősebb feladatokat a mellékelt táblázatok tartalmazzák-Valamennyi létesítményt tételesen, az előirányzatok ütemezésével az éves tervek keretében terjesztjük elő.

Az egyéb beruházások és egyéb kiadások előirányzatából a kerületi tanácsok fejlesztési alap szintje 577 millió Ft. Felhasználásánál a kerületek elsősorban a kulturális feladatok fejlesztését tervezik 213 millió Ft előirányzattal. Ut- és járdaépítésekre 105 millió Ft-ot, egészségügyi fejlesztésekre 97 millió Ft-ot, viz- és csatornaépítésekre 56 mii- lió Ft-ot, egyéb feladatokra összesen 106 millió Ft-ot terveznek felhasználni. A kerületi fejlesztéseket természetesen nem csak ezek az előirányzatok jelentik, hanem a tanács központi forrásaiból megvalósuló fejlesztések is, amelyek tervezésében és megvalósításában a kerületi tanácsok szintén közreműködnek. A kerületi tanácsok tervező munkája a Fővárosi Tanács jóváhagyása után bontakozik ki. A kerületek vezetői területük vállalataival, szövetkezeteivel együttműködési megállapodást kötnek, amelyek kiegészítik a központi fejlesztéseket. A kerületi tervezés keretében a kerületi tanácsok koordináciÓB munkájukkal további belső tartalékokat tárnak fel és nagymértékben hozzájárulnak szervező tevékenységgel is a lakossági ellátás javításához. A közvetlen tervezési munkájuk mellett nagymértékben résztvesznek és elősegítik a központi célkitűzések megvalósítását.

A fejlesztési célkitűzések a népgazdasági terv árszínvonalán kerültek kidolgozásra. Amennyiben a tényleges áralakulás ettől eltérne, ez kihatással lenne a fejlesztési célkitűzések megvalósítására.

A tanácsi vállalatoknál a jelenleg érvényben lévő szabályozókkal számítva a tervidőszakban keletkező több mint 11 milliárd Ft saját képzésű fejlesztési alapból 8 milliánd Ft (73 %) a szolgáltató vállalatok- 15 ?r I

— mm#-#*'

I