1970. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

19

I

órás,félnapos, esetleg cgáss napos pihenési lehetőséget biztosítsanak. Az agglomeráció erdőterületei a Fővárosunk vonatkozásában véleményünk szerint azonban nem biztosítják a megfelelő üdülőértéket, mivel összterületük, illetve "kapacitásuk" kicsi.

Amikor Parkerdőgazdaságunk IV. ötéves tervidőszakra vonatkozó középtávú, de további távlatokat is figyelembe vevő fejlesztési tervét formaijuk, előbbi tényeket reálisan figyelembe vesszük. Szerintünk a Főváros üdülőterületi vonzásába mar most is,de a jövőben méginkabb, az agglomerációt körülvevő, - hosszú időre nagy üdülőértékkel rendelkező, - zöld és főleg erdőterületeket is szervesen be kell kapcsolni. Ebben a vonatkozásban számításba kell venni elsősorban a Pilist és a Börzsönyt, a ráckevei Duna-ag sávját.

A jelzett területek belterjes üdülőterületekké történő céltudatos és rendezett fejlesztése a fővárosi lakosság félnapos, vagy egész napos pihenési igényének kielégítése mellett a több napos üdülés lehetőségét is nagymértékben biztosítja.

Ezek közül a földrajzi közelségben lévő-paratlan természeti adottságokkal rendelkező, egyre szélesebb körben ismert történelmi múltat őrző, műemlékekben gazdag Pilis az a terület, amely fejlesztéssel a befektetés nagyságához viszonyitva a lehető legnagyobb üdülőértéket képes nyújtani.

Következtetéseink helyességét és realitását számos tény bizonyítja, amelyek közül csak néhányat emelünk ki:- a korszerű egyéni és tömegközlekedési eszközök rohamos számszerű fejlődése következtében nem okoz nehézséget fél- cgy óra alatt jo-jo km-es távolságot áthidalni.- Felméréseink szerint a Dunakanyar, de a Pilis más területein is az eddig épitett pihenőhazak tulajdonosai - még a legtávolabbi részeken is - átlag 80 %-ban fővárosi lakosok. /Közelebbi helyeken 85-98 %-ban/ Ez az arany a jelenleg folyó telekparceHázasunknál is.

•/. |

I

#- 13