1970. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

12

rT

...................................................... • • ...TOTOTO-.TO.................. r..: ,.. . , .... . , ... .- ..... ................................... ...............

4 I- e - *

pük miatt, A feketefenyő állományok - jóllehet nem őshonosak - tájképi elemeivé váltak mir a budai hegyeknek. Az állományok előkészítésében e'sztétikai jelentőségüknél fogva nagy szerepet kapnak a különböző diszitő fák és cserjék.

2,/ Pesti oldal.

A pesti oldal 128o ha erdőterülete jórészt ujkeletü - főleg akacos, - kulturerdő. Az egykori ősi erdőtarsulasokat a mezőgazdaság és lakóterületek terjeszkedése kiszorította, illetve a háborús termelések megtizedelték.

Az akác parkerdőnek alkalmatlan, ezért az akácosok felújítását mar megkezdtük, fafajcsere alkalmazásával. Helyükre jobb termőhelyen az őshonos kocsányos tölgy és elegyfái, szárazabb viszonyok között pedig az örökzöld és termőhely- álló erdei és feketefenyő kerül a rendkivül hasznos és dekoratív kései meggyel, nyirre1, juharokkal és szürkenyárral elegyítve.

A fafajcserés felújítást fokozatos vágással.homoki viszonyok közö© rá végezni gyakorlatilag nem lehet. Itt tarvágást kell alkalmaznunk.

3./ Fakitermelés.

A Budapesti Erdészet területén évente átlagosan mintegy 5 ezer fát termelünk ki, tehát hektáronként nem egészen 1,2 m5-t. A? üzemterv szerint az állomány növ ed éke eléri évente a 2.5 m’/ha-t. Az erdő élőfa készlete igy minden esztendőben 5-6 ezer m’-el növekszik.

Fakitermelésünknek kétharmada tisztítás és gyérítés, azaz ápoló vágás, melynek célja a visszamaradó faegyedek védelme, életterük növelése, az állományok sz épitése. -zt; . munkát évente mintegy 4oo ha területen végezzük. Fzaltul a - zclésünkben lévő minden erdőrészre átlagosan 6-7 évinként térünk vissza.

' ;

* ’ tt