1970. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
96
1 Megállapítható azonban, hogy a fentiek körében az egyes intézkedések indokolatlanul hosszú időre elnyúlnak. Ennek következtében gyakran éveken át változtatás nélkül alkalmaznak egyes hibás megold uokat anélkül, hogy a gazdasági következmények és a felelősség az épit si- beruh .uáoi 'rdekkörön belül realizáló.Inának,, A gyakorlatban a hibás teljesítések kifogásolása - kevés számú kivételtől eltekintve - csupán a tervtől- költségvetéstől eltérő kivitelre korlátozódott, de ezen a szükebb területen sem kielégítő módon. A megrendelő és a kivitelező a műszaki átadás-átvétel, a hibás munkarészek kijavításának ellenőrzése, valamint a szavatossági igények felmérésének eseteiben /3-4 különböző időpontban/ írásban rögzítik a kifogásolt építőipari szolgáltatások mennyiségét és értékét, A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvekben rögzített mennyiségeket, értékeket - az épitményköltség százalékában kifejezve - a kivitelező vállalatok érdekkörén belül,...int statisztikai mutatót, a kivitel színvonalának megítélésében, a megrendelő és a kivitelező szerződéses kapcsolatában pedig a gazdasági elszámolás, valamint a szavatosság alapbizonylataként használják fel. Néhány ellenőrzött építkezésen bizonyítható volt, hogy a tételes u.n. hibajegyzékekben a kivitelezők érdekeinek szem előtt tartásával túlzottan méltányosan rögzítették a hibás teljesítéseket, komoly aláértékelések történtek. Ennek következtében a vállalatok adatszolgáltatásában, valamint a pénzügyi végelszámolásoknál a valóságosnál lényegesen alacsonyabb mértékben jelentek meg a hibák, amelyekhez gazdasági hátrányok /levonás a számlából/ alig fűződtek, A hibás teljesítések számbavételének ezen módja mellett is kimutatható azonban, hogy 1969-ben a műszaki átadás-átvétel időpontjában fennálló hibák az előző évi 1,7 %-os átlagértékről 2..6 %- ra emelkedtek. /Ebből 2 % mennyis'gi hiány, o.4 % minőségi hiba és o.2 % értékcsökkenés,/ A hiba kijavításának kikényszerítésére intézményesített kötbér szankció sem gyakorolt különösebb ráhatást a kivitelező vállalatokra a kötbéralapnak a fent ismertetett módon kimutatott alacsony értéke miatt. Elvileg helyes a FŐBER belső ügyviteli rendelkezéseiben kiadott az a kötelező iránymutatás, mely szerint a lebonyolító- átvevő vállalati szerveknek a hibás céljesité.se1' kijavíttatására kell törakedniök és a kijavítás helyett dijleszállít ást /árengedményt/ csak kivételesen, F/3472/7o I 3b 9 § "tóöüfllff * ”-33
