1970. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
265
- 14 - | 13 I kalmatlan céljának betöltésére. I.Iinden esetben hivja fel a gyámhatóság a kiskorú figyelmét a nem megfontolt házasságkötésből származó következményekre, pl. a házasság felbomlására, emiatt a születendő gyermekek bizonytalan helyzetére. \ gyámhatóság gondosan vizgálja meg, hogy a kiskorú a házasságkötés után erkölcsi, anyagi és egyéb tekintetben nem keriil-e hátrányos helyzetbe, születendő gyermekének nevelése és anyagi ellátottsága biztosítva van-e, a kiskorú megfelelő időtartamú ismeretség után terjesztette-e elő kérelmét, a házasulok rendel- keznek-e kellő erkölcsi alappal S3 felelősségérzettel. IJegativ tényezőként kell -értékelni bármelyik fél erkölcstelen, felelőtlen, munkakerülő, bűnöző életvitelét, a kiskorú 03 jegyese közötti nagy korkülönbséget. Nem lehet felelősségteljes házasaiénak minősíteni azt a személyt, aki semmibe veszi a társadalmi normákat és erkölcsi értékítéletet. Vizsgálja meg a gyámhatóság azt i?, hogy a kiskorú rendelkezik-e a házassághoz szükséges biológiai és pszichikai érettséggel, A kiskorú menyasszony terhes állapota nyomós ok a házasságkötés engedélyezésére, feltéve, liogy a házasságkötés teljesen, vagy túlnyomó mértékben nem megalapozatlan. A gyámhatóságok ne segitcl sók elő fiatal korban kötött házasságokat, ha ezt indokoltan tehetik. 3. A szülő és a gyermek érintkezésének /láthatás/ az a célja, hogy a házasság felbomlása, vagy a szülők külön élése esetén, illetve a gyermek állami gondozásának fennállása alatt a nem gondozó szülő /má3 közeli rokon/ is kapcsolatot tarthasson fenn a gyermekkel. A gyermek érdeke ilyenkor is megkívánja, hogy a gyemnek és a szülők érintkezhessenek egymással, hogy a szülő figyelemmel kísérhesse a gyermek sorsát, fejlődését, életkörülményeit, tanulmányi előmenetelét, jellemének kialakulását. Azzal tehát, hogy az egyik szülő a gyermeket a másik szülő gondviselésébe engedte át, nem járhat együtt a gyermek elvesztése, de nem csökken a szülőnek a gyermek sorsáért, jövőjéért való erkölcsi felelőssége sem. Ezért a volt házastársak akkor járnak el helyesen, ha a tartás, gondozás és nevelés kérdésében csak a gyermek érdekeit nézil^és e tekintetben egyetértésre törekszenek. I ,/áV | ff I ******* ft ............................... V
