1970. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
253
i ti megfelelően biztosítva. A gyermeket veszélyeztető tényezők sokfélék. Közülük legismertebbek a házasság felbomlása, a rendezetlen családi körülmények, az alkoholizmus, a szülők egy részének felelőtlensége, gyermek- nevelésre való alkalmatlansága, a sokszor tulfiatalon, meggondolatlanul kötött házasság. Továbbra is az állam gondoskodására,illetve segítségére szorulnak az árva vagy elhagyott gyermekek, valamint az egyes beteg szülők, vagy a súlyos szociális gondokkal küzdő szülők gyermekei. Számolni kell mai életünkből adódé ujabb veszélyeztető tényezőkkel is: az urbanizáció ártalmaival, a lakásproblémával, a nőknek a termelőmunkába való nagyarányú bekapcsolódása miatt a gyermekek felügyeletének megoldatlanságával, a családi és az iskolai nevelés hiányosságaival, a gyermekeket érő számos negatív hatással. Mindezek megzavarhatják személyiségük fejlődését, gondolkodásmódjukat, elősegíthetik antiszociális magatartásuk kialakulását . * A környezetük en veszélyeztetett gyermekek száma az égés; ifjúságéhoz viszonyítva nem nagy, de ezek a gyermekek sok törődést kivánnak, másképp egy részük a társadalomra veszélyessé válhat. A felnövekvő nemzedékről való minden irányú gondoskodás jegyében folyamatossá kell tehát tenni az állami és társadalmi tevékenységet a gyermekvédelem érdekében. E tevékenységi területre tartozik pl. az óvodai, a napközi otthoni ellátottság megoldása, az internátusi hálózat kiépítése, az iskolai és üzemi gyermekvédelem. Intézkedni kell akkor is, amikor a gyermek súlyos veszélyeztetettségét csak a gyermek és a szülő életébe való erőteljesebb beavatkozással lehet elhárítani. Jól szervezett és összehangolt gyermekvédelmi munkával meg kell oldani a kiskorúak veszélyeztetettségének felderítését és megelőzését, a veszélyeztető körülmények megszüntetését, vagy leg<76 7 / i l 1 ___________ l I * . . » «5*
