1970. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

199

kell. Azért nem tartottak fontosnak, hogy határozati javaslatban szerepeltessünk olyan pontot, amely egy rendelet véc.rohaj- tására hiv fel bennünket, amelynek a végrehajtása kötelesoégünk.

Elnök : Egyetértés van az anyaggal kapcsolatban.

Nekem azonban egyfajtáju gondom van: a szövegezés nagyon gyakran feltételes módban fogalmaz, és ebben a pillanatban senkije nézve nem kötelező. Ha ezt lek zöljük, mránt VB állásfoglalást, nagyon sokszor úgy néz ki, hogy tanácsol valamit, a tanács pedig senkire nézve sem kötelező, annak elfogadása, még csuk a megismerése sem. Tehát nyelvezet tekintetében az utaoitás-előirá3 formát választanám technikailag. Ha már le kell közölni a közlönyben, akkor azt jobban rendszeresíteni kell, hogy jobban megértsék, miről van szó.

nz anyagtól függetlenül, önkéntelenül felvetődik egy kérdés, amely minden gyermekvédelmi anyagban szerepel, egy mondat, ho y a nevelésre képtelen ©zülők okozzák a problémák egy részét.

És erre önkéntelenül mindig felvetődik a kérdés, hu mái kitaláljuk, hogy az iskolákban tanítsanak honvédelmet, célbatalálást, helyismeretet, felvetődik az is, hogy úszni is tanuljanak neg a '

gyerekek, meg a kreszt is tanilják meg. Akkor miért nem len t módot találni arra, hogy minden iskolából kikerülő gyéren pedagógiai ismeretekre is ozert tegyen*

[

Miért nem ezen törjük a fejünket'. Tnkébb ne tanítsuk a kreszt. De sokszor igazán rendes, erkölcsileg tiszta szülő sem tudja, mit kell csinálnia a gyerekkel, hova menjen, mert egyszerűen tájékozatlan ós primitív. Ebben a tekintetben kellene isn- d'.t csinálni.

/qq

I "

H

I

$

I- 15/a -