1970. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
135
t : ......7—tt ------'iFtevp— ~~...':......^ 1"?.......r • " ¥ í _ 2 - * A feszültségek aszal vannak összefüggésben, hogy a főváros lakosságinak munkaerőt artalókai lényegében kimerültek, A megelőző években népgazdaságunk fejlődése ex+enziv utón haladt, A termelés bővitése elsősorban létszámnöveléssel valósult meg, ami a fővárosb; n a munkaerőtartalékok felhasználaával járt együtt, A gazdasági meohanizmue reformja bevezetése előtti érékben pedig megközelítettük a felnőtt lakosság teljes foglalkoztatottságát, Ez_ért_az_ elmúlt két év .alatt a foglalkoztatottak száma i.ényofie- sen nem_ változott. Vált ozás történt az ónban az egyes álloraány- oaoportok között, Növekedett az alkalmazottak száma, ezzel szemben ősökként a munkásállománycsoport és az utóbbin belül ugyancsak ősökként a közvetlen termelők és a szakmunkások saáma is. A vizsgálat megállapította, hogy a vállalatok kevés olyan intézkedést tettek, amelyek meggátolták volna a káros hatások kialakulását. Nem vették figyelembe, hogy a fővárosban a munlc sor őt art álé- kok kimerültek és a termelési feladataik jelentős részét létszám- növeléssel akarták megvalósít ani. Á munkaerőkereslet és mis ösz- szetevők együttes hatása azonban az elmúlt két .évben eddig még nem tapasztalt munkaerő-vándorlást idézett elő. A nur kser őkeres let lehetőséget biztosított a dolgozóknak arra, hogy válogassanak a kedvezőbb feltételeket biztositó munkakörök között. Ezért azok a vállalatok - ahol pl, kedvezőtlenebbek a munkakörülmények, több a műszak, stb. - hátrányos helyzetbe kerültek. Egyes vállalatok ’ - mivel a kitűzött feladataikat létszámnöveléssel megoldani nem tudták - vidéki gyáregységek létesítését, vagy a meglévők fejlesztését szorgalmazták,, olyan helyeken, ahol as extenziv fejlődés megvalósítható volt. További nehézséget jelentett a létszámgazdálkodásban, hogy a fővárosban lévő iparvállalatok döntő többségében 1969# végére bevezetésre került s munkaidő osokkéntése, amely jelentős munkaidő- ’ alap kiesést' okozott, és a gyártmányösszetétel változása, amely e munkaigényesebb terítékek javára tolódott el. Ezek a tényezők - a munkásállomány csökkenése, a nagymértékű munlcaerővándorlás, a csökkentett munkaidő bevezetése, a termelés F/290 0/197 o. P5 \ í i : . . , .»
