1970. június 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
149
i I i- 5 sára, hogy csökkent a pályák Bzáma, mert 57 óta nem ősökként* Mert egy-két pálya esetében nempályával rendezték a kártalanítást, hanem egyéb létesítménnyel. De ugyanakkor a kártalanításnál születtek uj pályák.Itt csak utalni akarok a Városmajorba telepitett uj kombinátra, de lehetne utalni a XIII. kerületre is ahol éppen most van folyamatban uj pályák létesítése, ami nem kártalanítást, hanem uj pályák létesítését jelenti. Az anyagban szerepel, hogy a belsőbb kerületekben milyen kevéB jut egy sportolóra* Ugyanezt tudnám elmondani más vonatkozásban is* Ez adottság, amellyel, sajnos, számolnunk kell. A lakótelepi sportpályák kérdéséhez! Ez a kérdés évek óta felvetödik.Tulajdonképpen a parképítési költségből és a felvonulás megfelelő organizálásábó? nem stadionokat, de sportolásra alkalmas pályákat lehetne létesíteni. A probléma az, hogy ki üzemeltesse? Ha ugyanis odaadjuk mondjuk egy vállalatnak vagy más valakinek, akkor éppen a lakótelep lakossága záródik ki. Az üllői-uti lakótelepen vizsgáltuk a kérdést, ott a környéken legalább 8 sportpálya van. Mégis úgy járnak a gyerekek iskolába, hogy az iskola keretében sportpályá nem jutnak ki. Hasonló a helyzet másutt is.Hiába lenne a sportpálya közvetlenül a lakótelepen, azt a vállalati sportegyesülét üzemeltetné, de oda a lakosságnak csak az a része kerülhetne be, amely a rendszeres versenyszerű sportolást vállalja. Ilyen iskolásgyerek sok jár a különböző helyekre, de azt hiszem,hogy az iskolai létszámnak csak egy-két százalékát teszi ki, többet nem. A többiek nem jutnak ki a pályára. //'■ Nagyjából hasonló a helyzet a középiskolásoknál is. "-$£00 * v,. i ' é
