1970. május 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

217

i

i

I ű

j Jóllehet a fent idézett jogszabály piacgazdálkodási koncepcióra épül, az uj gazdasági irányítás bevezetése óta beruházási piac még I nem alakult ki. A, kivitelezők tehát kijelölésük és azon alapuló

| szerződéskötési kötelezettségük megszüntetése folytán válogathatnak

a megrendelők, illetve a feladatok között„Ezért a megrendelők nin- I csenek abban a helyzetben, hogy a jogszabály biztosította jogaikat

teljes mértékben kimeríthessék.

! Az uj technológiák bevezetése ^olytán ugrásszerűen megnőtt magasépi

tési kapacitással nem tartott lépést a mélyépítési és szakipari kapacitás. Ezért a mélyépítési és szakipari munkák nem haladnak párhu zamosan a magasépítéssel, s az épületek teljes befejezése halmozódó mértékű lemaradásba kerül.

| , Ez a lemaradás azonban a legtöbb esetben nem olyan mértékű,amely ki| zárná az épületek átvételének jogszabály engedte lehetőségét;többnyire olyan mértékű csupán, hogy nem biztosit hiánymentes állapotot | , Minthogy pedig a mélyépítési és szakipari kapacitásnak a nrgasépité.

| kapacitás szintjére való felfejlődése - a kivitelező vállalatokon

1 kivüli okokból - az 1969 évben nem volt várható, és ennek elérése k:

| zárt o folyó évben is, döntenünk kellett, hogy a lehetséges kétféle

gyakorlat közül melyiket választjuk. Ehhez figyelembe kellett vennüi az alábbiakat:

S A kivitelező számláját csak a létesítmény sikeres átadása után terjesztheti elő. Amig járandóságához jut, kiadásait magas kamatú bankhitelből fedezi. Súlyosan érinti pénzügyeit az un, befejezettlen állományhoz .fűződő pénzügyi konzekvencia is, különösen ha az hosszú ideig tart.

Ha nz épületek átvételével megvártuk volna mind “i esetben a teljes | hiánypótlási,jelentős késedelem állt volna elő a kivitelezők bevéteI leiben, ami kiadásaiknak ezzel együttjáró növekedésével együtt közI vétlenül hatott volna műszaki fejlesztésük lehetősé/eire. Ilyen

i Jfí

I 1

■ <

I * »

Ik 1