1970. május 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
213
, _.i9 Í központi koncepcióval;, megváló sit ás át, 'nőm tartjilc inloknltnak.-. ? ü. X . A telekadó a kormányhatár'zatban megjelölt tel "kp ralitilcai célok megválás itás ának egyik eszköze® Cél az, hogy a lakosság lakás- éa üdülőépítését szolgáló telkek olyan személyek tulajdonába kerüljenek, akik épitkezni szándékoznak. A telekadó rászorítja a tulajdonost a telek beépítésére, a progresszív adó pedig a fölö3 telkek elidegenítésére, A telekadó tételeket ezért úgy kell megállapítani, hagy alkalmasai: legyenek e célok elérésére. Az adótételek megállapitásánál a közmuvesitési fokon túlmenően, a telek fekvését és beépitési lehetőségét kellett vizsgálni. Más az értéke és főként beépítési lehetősége egy központi fekvésű vagy budai ingatlannak, mint egy peremkerület! teleknek. Tekintettel arra, hogy a cél minél több lakás épitése, elsősorban azoknál a telkeknél szükséges a beépítés elcmo.zditása, ahol a telkeken több lakás helyezhető el. Ennélfogva az I.-V. és IX, épitési övezeti! telkek beépítésére helyeztük a súlyt és ennek megfelelően az adótételeket elsősorban az ilyen telkekre javasoljuk magasabb összegben megállapítani. Az I.-V. és IX. épitési övezetü telkek túlnyomóan a város belső területén fekszenek, viszont a VI,-VII.-VIII, épitési övezetü telkek alacsony lakásszánu épületek /családiház/ elhelyezésére alkalmasak és a varos külső kerületeiben találhatók. E szempontok figyelembevételével soroltuk a fővárosi telkeket a közmuvesitési kategóriák mellett három csoportba. Az 1./ csoportba a Főváros peremlcőrületei, illetőleg azok családiházas övezetü részei, a 2./ csoportba a peremkerületek magasabb beépítésű és egyes belső kerületek alacsonyabb folcuan beépíthető részei kerültek. így az 1./ csoportba tartozó Ingatlanoknál a közmuvesitési fokoknak megfelelően a legalacsony; bb, a 3,/ csoport telkeinél pedig a legmagasabb az adótétel. I f/J ! ____________________________ i- 3 -
