1970. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
178
■i i ra - 34 - í lási költségeket sommásan állapították meg 1.2 milliárd forintban, de nem részletezték, vagy talán nem is tudták részletezni ezideig, hogy az 1.2 milliárd forintot milyen forrásból és az összes költségeknek milyen hányadában gondolják biztositani. Mi ezt az 1.2 milliárdot, mint erősen beosUlt költséget, teljes keretnek vesszük, ügy gondoljuk, hogy itt mélyebb vizsgálódásra van szükség, mert a 360 millió forint, - ha az úgy igaz, ahogyan mondom - ami rendelkezésre áll a lakás-oélcsoporton belül, az a költség, ami a kitelepitésnek, a kártalanitásnak nettó költsége. A nettó költségen felül felmerülnek még olyan költségek, amelyekkel az összeg felemelkedik 1.2 milliárd forintra. Ennek többféle forrása lehet, de ezeket ki kell munkálni. Az egyik forrás az a méltányosság, amelyet a jogszabály lehetővé tesz a felmérés során, és amelyet a tanáosi szervek, vagy a Fővárosi Beruházó Vállalat méltányolnak, amennyiben úgy látják, hogy a kitelepitendő vállalat, vagy szervezet nem képes az új telepen a nettó költségeken felül úgyszólván semmit sem biztositani, vagy osak azt a különbséget, hogy a rendelkezésre álló kapaoitást helyreállítsa. Ez az egyik olyan tétel, amely a Jogszabály keretein belül rendelkezésre áll, és ez az, amiről mindenképpen gondoskodni kell. Ezt vagy a tanácsi fejlesztési alapból, vagy az állami költség- vetésből kellene biztositani. A másik forrás, amit a rendelet kimond, az a különbözet, amelyet a kitepülő vállalatnak kell biztosítania. Ez tehát azon a megítélésen felül van, amit az előbb mondottam, - vagyis azt feltételezi, hogy a vállalatnak van pénze arra, hogy a kitelepités időpontjában végrehajtsa ezt az akoiőt, vagy ninos pénze, de hitelt tud felvenni. Ezeket a különböző kategóriákat szét kelI Ht ________________ $$000 * fe-,,- -j*# v -v „ 4
