1970. április 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

18

,*r— -ra-, ............ | í- 2 ­1./ Általános tapasztalatok. A bevételek tervezésénél a realitásra való törekvés volt tapasztal­ható. A gazdálkodók többsége a meglévő források jobb kimunkálásával teremtett lehetőséget bevételi terve túlteljesítéséhez. Az elért fej­lődés ellenére nem mindenütt éltek a jogszabály által biztosított be­vételi lehetőségekkel, nem szorgalmazták megfelelően a kinnlevőségek behajtását. A bérkeretgazdálkodás bevezetése számottevő fordulatot jelentett, ha ennek lehetőségével nem is éltek még teljes mértékben az érdekeltek. A bérkereten belüli önálló gazdálkodás az ésszerűbb munkaerő-gazdál­kodást mozdította elő, lehetőséget nyújtott a bérezésnél a munka mi­nőségét és a szakképzettséget figyelembevevő differenciálásra, A he­lyettesítések, a túlórák felosztása, stb. sokkal körültekintőbben, megfontoltabban történt. Jelentős ösztönzőnek bizonyult a bérmegta­karítások jutalmazásra való felhasználása. A dologi kiadásoknál az előirányzatok korábbi mechanikus tervezését felváltotta.a szükségletek fontosságának mérlegelése alapján törté­nő tervezés. A szervek zöme felismerte a kielégítési sorrend felál­lításának, a megfelelő arányok kialakításának fontosságát. Ugyanak­kor azonban az uj gazdaságirányítási rendszer által biztosított sza­badabb gazdálkodás lehetősége egyes területeken lazaságokra is veze­tett . A beszerzések szükségesség, gazdaságossága tekintetében elég sok szervnél merültek fel észrevételek. A í'endelkezésre álló előirány­zatokat sok esetben a feladatok ellátásához nem feltétlenül szüksé­ges kiadások teljesítésére vagy megalapozatlan, felesleges, a cél­nak meg nem felelő beszerzésekre használták fel, A felújításoknál és a fejlesztési alapnál növekedett a koncentrált­ságra való törekvés, bár még elé; sok szervnél gát Íja a hatékony felhasználást az eszközök túlzott elaprózdsa. te * v ¥ i

Next

/
Thumbnails
Contents