1970. március 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
122
I I* A KAPACITÁSFEJLESZTÉS MÓDOZATAI A Főigazgatóság felügyelete alá tartozó vállalatok termelési kapacitásának fejlesztését alapvetően a munkáslétszám nagysága és szakmai összetétele, valamint az anyagi-műszaki bázis szintje, fejlesztése és összetétele befolyásolja. A gyakorlatban e követelmények bérfejlesztésben és állóeszközfejlesztésben hatnak. E tényezők figyelembe vételével a vállalati kapacitás fejlesztésének módozatai az alábbiak: 1./ Kizárólagosan a vállalatok bérszintfejlesztési lehetőségeire és beruházási forrásaira alapozott fejlesztés. A budapesti építőipari szervezetekhez viszonyított jelenlegi és várható bérfeszUltség nem teszi lehetővé a munkáslétszám művelését, sőt számolni kell a létszám további csökkenésével. A tervidőszakban a vállalati források évenként mintegy 2 %-os bérszint növekedést tesznek lehetővé az optimálisan szükséges 4 % helyett. A lótszámproblémát részben ellensúlyozni lehet a vállalati belső tartalékok intenzivebb feltárásával, a nyereség növelésén keresztül a részesedési alap egyidejű növelésével. Ez a megoldás áremelési problémákat vethet fel. Az állóeszközök fejlesztése nem.oldható mog, kedvező esetben a dinamikus szinttartásra lehetne számitani. 2./ Központilag meghatározott bórszintfejlesztésre és vállalati beruházási forrásra épitett fejlesztés. A jelenlegi bérszint különbség részleges megszüntetéséhez a Főigazgatóság felügyelete alá tartozó vállalatok bázis bérszínvonalát kb. 10 %-kal kellene emelni. Ezzel lehetővé válna a meglévő létszám stabilizálásán túlmenően - a IV, ötéves tervidőszak végéig - mintegy 13 %-kal növel- ; ni az építőipari munkások létszámát. Az állóeszközök fejlesztése nem oldható meg, optimális.-’ esetben a dinamikus szinttartás érhető el. Az e variáns adatait a tervtábla VIII. fejezete tartalmazza. ni \—---------------------J i *■ 2 —
