1970. március 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
108
| I *- 14 juk, hogy milyen lehetőségeink lesznek 2-3 év múlva. Visszatérő téma, hogy a beruházás és a kapacitásielfutás között van-e egyenlőség, Dávid István: Az ÉVM közgazdasági -főosztálya 1-2 közé helyezi. Más a helyzet természetesen pl. a lakásgyárak esetében, amikor is relatíve kevesebb befektetésseln nagyobb a termelékenység, és megint más a helyzet a fenntartásnál. Tapasztalatunk szerint 1:1, tehát az 1./ faktort irányozhatjuk elő. Az egyes vállalatok között itt 5s szóródás mutatkozik, mert van olyan vállalat, amelynél o,7 jön ki, de van olyan is, amelynél 1.3. E 1 n ö k : Ez sem lezárt kérdés tehát, mert alapvető a 8.8 milliárdot megkapni és felhasználni. Bizonyos áremelkedéssel kell kalkulálnunk, de korlátoznunk kell az áremelkedést, és az ÉVM is vállal feladatokat abban, hogy korlátokat szab az áremelkedések elé. Bizonyos esetekben talákoztunk már azzal, hogy a korábbi árakat leszállították, de a mi igazgatóságunknak külön kell ügyelnie arr$, hogy az áremelkedést ne vigyék túlzásba. A következő: Vita folyt lakatos elvtárs arról, hogy hány százalékban állaptsuk meg a vállalatok lakóháziélujitási / kötelezettségét. Én elfogadnám a Dávid-féle 'előterjesztésben szereplő arányokat azzal, hogy tovább vizsgáljuk, hogyan lehetne a hiányzó 1 milliárd megfelelő részét pótolni. m Ami az alapitó levelet illeti: az állandóbizottság korábban foglalkozott az alapitó levél kMiésáxKiipc kérdésével, helyes lett volna tehát, ha a VB ülése előtt az ÁB-t tájékoztatták volna. Az alapitó levél módosítását egyébként nem kell az ÁB elé , í ' — j m$000 * ' ' ****
