1970. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

288

!- 61 ­Egyrészt a nyugdijas pedagógusok legnagyobb része nem tudja viselni az ilyen lakások magasabb költségeit, másrészt olyan nyugdíjasokról van szó, akik teljesen egyedül vannak, ninos semmi támaszuk és magukat sem képesek ellátni. Ezeknek a szá­mára tartunk fenn Sopronban és Máriaremetén nyugdijas-otthont, azonban ezek az otthonok kis befogadóképességüek. Ezekben az otthonokban több, mint 4C százalékban tiudapesti pedagógusok vannak. A várakozók listája azt mutatja, hogy vannak olyanok, országos viszonylatban, akik 7-8 éve várakoznak arra, hogy be­kerülhessenek az otthonba. Üresedés azonban osak elhalálozás esetén van. Időközben érkeznek hozzánk jelentések, hogy a lis­táról ki kell hununk olyanokat, akik több éve várakoznak,-mert közben elhaláloztak. Jelenleg több, mint 50 olyan nyugdijas szerepel a budapesti várakozók listáján, akiket azonnal el kel­lene helyezni, mert semmiféle módon sem tudják meguKat gondozni, nem tudnak a maguk eltartásáról gondoskodni, hanem a legkülön­bözőbb segítési formákkal próbáljuk őket gondozni: a gyerekek bevonásával, pedagógus-kollégák, szakszervezeti aktivisták se­gítségével és igy tovább. Az ő beutalásuk szempontjából volna nagyon sürgős a javaslat elfogadása. Összefoglalásképpen megismétlem javaslataimat: Ha a Végrehajtóbizottság, általunk nem ismert meggondolások alapján, most nem tud határozni, akkor kérem, döntsön úgy, hogy nem uta­sitja el véglegesen ezt a gondolatot, hanem a javaslati pontok között szerepelteti és az Oktatási Főosztály teendői közé utal­ja ezt a tevékenységet a szükséges javaslatok kidolgozása végett, és legalább a IV. ötéves terv idejére vállalja a Végrehajtóbi­1 zottság ilyen nyugdijas-otthon létrehozását. , ,0§? 8 | ___ _ "■^0000 * hmt/

Next

/
Thumbnails
Contents