1970. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

132

•' - 14 b/ A pedagógusok egészségügyi helyzete tekintetében azt a körülményt kell megemlítenünk, hogy egyes betegségek viszonylag gyakrabban támadják meg őket. Gyakoriak közöttük a garat, a hangszalag, az idegrendszer, s a sziv- és érrendszer megbetegedései. E betegségbe kialakulása és a foglalkozás gyakorlása közötti összefüggés kimu-, tatására, a megelőzésre vonatkozóan tudományos kutatás nem folyik,

A vonatkozó jogbzabályok e betegségek egyikét sem ismerik el pedagógus foglalkozási betegségnek.

Gondot jelenteit a pedagógus pályán a csőiéként munkaképességűek rehabilitációja. Korábban az oktatási intézményekben nem volt olye /pl, adminisztratív/ munkakör, amely a kereset jelentős csökkenése nélkül alkalmas lett volna a csökkent munkaképességű pedagógusok foglalkoztatására, A nemrég szervezett iskolatitkári állások már inkább megfelelnek ennek a célnak, különösen, ha a kerületi gazdálkodó szervek arra is módot találnak, hogy az islcolatitkárnak, áthelyezett pedagógus bére megközelítően változatlanul maradjon.

Sok esetben az jelenthetné a legméltányosabb rehabilitációt, ha a pedagógus tanítási óráinak számát lehetne csökkenteni /pl. hete, hangszálak kímélése miatt/ ós részére a csökkentés arányában más isbolai feladatét /pl. könyvtári munkát/ megjelölni. A jelenlegi munkajogi szabályozás mellett azonban erre nincs lehetőség.

Előfordul, hogy idegrendszeri eredetű megbetegedések már kezdő , pedagógusok között is jelentkeznek, s alkalmatlanokká válnak feladatul: e/.látására, Szükséges lenne, hogy a kifejezettel- pedagógus pályára felkészítő intézmények /tanárképző főiskolák, tanító- és óvónőképzők/ csak alapos pályaalkalmassági vizsgán megfelelt jelölteket vegyenek fel,

c/ Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a pedagógusok védő— és munkaruhával történő ellátásábín. Szükség van azonban —' "i 1 '•—■umVnVnr’öIrhpn is ennek kiterjesztésére. Erre a helyi taI — ;

/

* : . ■ *»

i ¥

i