1970. január 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

57

I

í-1? akkor nagyobb áruvolunenek gazdaságtalan kcrecztbeszállitásához vczot.

Ez történik az olyan esőtekben is, amikor a budapesti kiskereskedelem az előbbiek folytán kieső budapesti árualapok pótlására a vidéki nagykereskedelmi vállalatoktól eszközöl beszerzéseket#

Több osetben fordult elő és ezt kedvező jelenségként regisztrálta a vizsgálat, hogy egyes nagykoreskodeImi vállalatok egy- ogy jelentősebb cikk nagyobb mennyiségben történő kiszállítására az érdekelt kiskereskedelmi vállalatokkal már az idényt megelőző néhány hónappal megáilapodtok. / Budapesti Rövid és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat /

d./ Árpolitika.

A nagykereskedelem önálló árpolitikája a vizsgált egységek többségénél egyro szélesebb területen érvényesült. A III - IV. árkategóriák bővitése, a fogyasztási cikkek növekvő importja ás a vevőkör bővülése egyre több lehetőségűt ad - megfelelő nagykereskedelmi árak kialakításán keresztül - az érintett áruk termelésének és piacképességének kedvező befolyásolására.

Több vállalatnál azonban olyan jelenség is tapasztalható volt, hogy ezt a lehetőséget nem mindig a népgazdasági érdekek érvényesítésére, hanem inkább a vállalati jövedelmezőség biztosítására használják fel . nyercségszabályozási célokat szolgáló ártartalékok képzése formájában.

Ennek legáltalánosabb módja az, hogy a piaci helyzet figyelembevételével a keresettebb és non kellő mennyiségben rendelkezésre álló áruk árait gyakran az irányárrést meghaladó mértékben növelik. Az igy képződött ártartalék ogy- rendszerint kisebb - részét egyidejűleg kevésbé keresett / elfekvő / cikkek árának mérséklésére, egy másik - nagyobb - részét azonban az elért adósávtól, vagy az időszak alatt képződött, nehezebben értékesíthető készletektől függően nyereségként, vagy az idényvégi kiárusítások árengedményének /kockázati alap / fedezeteként használják fel.

P/8o76 /1969

I 43

______________________;

* ■ mp