1970. január 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
204
- 50 embert éa néhány főosztályt érint. Néhány vezetőt különösen, a főoszt 'lyol; dolgozóit kevécbbé. Tudok olyan minisztériumról, főhatóságról, hagy;? ahol az a gyakorlat, hogy küldhet oda bárki bármilyen pénzt, beleteszik a jutalmazási nagykasszába és a minisztérium, a főhatóság átlag-jutalónkénetében osztják szét. Inkább visszaadják a pénzt. Küldjön ide valaki x ezer forintot, bele kell tenni a jutalmazási nagykasszába és no Kiss Péternek vagy Nag Pálnak adják odal Javasolom ezért a Tanács vezetőinek, hog^ a jövő vonatkozásában meg kellene fontolni, hogyan kellone ezzel a lehetőséggel és az itt-ott ki% alakult gyakorlattal élni, A jutalmazások esetenkénti mértékét illetőleg pedig azt tanácsolnám, hogy alaposabban felül kellnno vizsgálni. Van itt olyan főosztályvezető, aki majdnem több jutalmat kapott kívülről, mint a fizetése. Nem helyes. Nem is általános persze. De egyébként nem egy főosztályról van szó, mert több főosztály és több vezető is kap ilyet. Giltnerről van szó. Do nem a szeméi}" az éi'de- kes itt, hanem a gyakorlat. Vállalati igazgatóiéról is lehet ilyeneket mondani. Az igazgató is elég tekintélyes pénzt kap, de azért, amiért a pénzt kapje, tulaj dóriképpen semmit sem csinált. Ezt a felvetést tehát teljesen indokoltnak tartom, mert amikor ilyen jutalmazások vannak, azok vita tárgyát képezik éa morognak miatta. I A másik, amit megemlítenék* a 9. oldalon szó van a létszám- és bérmegtakarításról, stb. Azt Írják, hogy a VB. szakig, szerveinél további lótszámmegtakaritásra is lehetőség volna, de ak- kor% leírjál?, tehát inlcább nem ooináljálc. A lehetőség te!iát megvolna Qe> { , , . _ —*$00 * ' * 1 é I
