1970. január 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
155
f. " 44 óra, hanem jóval több. Egy segédmunkás keresete nálunk I60017oo Ft, náluk 27oo.- Ft. De nem jelent tulnagy elszivó hatást. Vállalatunknak 7o-nel van kevesebb dolgozója, mint volt 1967 december 31-én. Nemcsak abban látom én az elszivó hatást, hogy lA ott többet keresnek, Elsősorban nem "az ÉVM-vállalatokhoz mennek az emberek, hanem a lazábban szervezett munkákra, ahol több pénzért kevesebbet lehet dolgozni. Azt hiszem, hogy ez nagyobb baj, mint az, hogy egyes szerelők ott többet keresnek. Hogy mit tesz a vállalat az általunk említett akadályozó tényezők felszámolására? Egyrészt azt, amit jelentésünkben megirtunk. Nem tudunk sokat tenni. Egyet azonban évek óta teszünk, és különösen at utóbbi években, az uj mechanizmus szellemében: hogy már nyáron megkeressük a tanáosi megrendelőket és tisztázni próbáljuk velük a következő évi programot. Ezt tettük pl. 67-ben 68-at illetőleg. Nagyon rossz tapasztalatokat szereztünk, mert egyes helyeken még azt sem tudták, hogy mit fognak csináltatni. 68-ban már némileg javult a helyzet 69-re nézve. De még mindig nem kedvezők az eredmények. A vállalat évi kapacitása 13o-135 millió forint építésszerelésben - az iparit most nem számítva - ]§s most január 21-ig kb. 35 millió forint értékű szerződésünk van. Pedig nagyon jelentős tényező, hogy kellő időben szerződjünk és tisztázzuk a prog- , ramokat, a feladatokat, mert olyan berendezési tárgyakat, szerelési anyagokat kellene megrendelnünk, amelyeknek átfutási ideje minimálisan 12o-18o nap, néha egy év is„ Ez nagyon sok problémát okoz. Személyesen is megmondjuk ezt, amikor munkavállalási dolgozóink megjelennek ezeken a helyeken. a | ma I i- 17 I *
