1970. január 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
44
I ! i ti- 6 helyi igényeket kielégítő, szolgáltató jellegű ipar telepítésén felül iparte7építési tilalom kimondását javasolta. Ily módon lé - nyegébcn a teljes Budapést-környék - a mezőgazdasági és üdülőbe - rülcti funkciók kivételével - a budapesti munkahelyeket kiszolgáló " alvó települési " területnek minősült. Az általános rendezési terv jóváhagyása Óta az ipartelepítési tilalom ellenére a főváros környékén az' ipari munkahelyek száma megkétszereződött, a népességszám mintegy 1/3-dnl emelkedett, A fővárosból és környékből álló Budapesti Agglomeráció ma már gazdasági, munkahelyi és ellátási szempontból olyan egységet alkot, hogy e körülmények településszerkezeti és fejlesztési konzekvenciáinak levonása elengedhetetlen. Ennek első lépése gyanánt részletesebb vizsgálatok készültek a " Budapesti Agglomeráció *'-nak tekintendő terület kiterjedésének, területi elhatárolásának megállapítása céljából. A népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlását, helyben és Budapesten való foglalkoztatását /ingázás/, az egyes települések jellegét, ellátottsági viszonyait, fejlődésük ütemét, tömegközlekedé - ai kapcsolatait föltáró vizsgálatok megállapítása szerint 45 környéki település alkot Budapesttel együtt olyan szoros, egymásra utalt egységet, amely, mint nagyvárosi agglomeráció városrendezési és fejlesztési szempontból egységes koncepciót igényeli Ipari települési szempontból a Budapesti Agglomerációt ugyancsak egységnek kell tekinteni. A Budapestre vonatkozó ipartelepítési korlátozások természetszerü- ! lég az agglomeráció egész területére érvényesek, nem szabad azon to „ __ i » I í __ 9 V •+• *0
