1970. január 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
188
I í-45/badó, vagy az osztály dönti el a kérdést. Es ott megint csak szubjektív tényezők érvényesülhetnek, mert az igazgatási Osztály nem ért sem a városrendezési, sem a varosfejlesztési dolgokhoz. Tehát szubjektive megoldani ezt, nem tartom jónak. Nem tartom jónak az összehasoniitásnak azt a módját sem, hogy vitatkoztunk erről, hogy foghijas, vagy lakótelepi épitkezés. Mert az összehasonlitás nem jó ebben a vonatkozásban, hiszen a foghíjasnál megvan a közmű, a lakótelepen nincs. Mert a lakótelepen sem a lakó fizeti meg a közmüveket. Ott is a mi pénzünkből történik ez, amit átháríthatunk rá, az is a fővezetékből a lakásba való bevezetés, de ezt a foghijasnal is át lehet hárítani. Az biztos, hogy a lakásépítkezésnél kedvezményt koll adni annak, aki vállalta azt, hogy lakást épit- sen. Én annak a hive lennék: mondjuk ki azt, hogy a Kossuth Lajos utca, 0 Rákóczi út, a Thököly út, a Dózsa György út, a Váci út, a Dráva utca és a Duna által határolt területen bárki bármit akar épiteni, húszszorosát fizet. Ha gyárat akar épiteni, vagy lakást, fizessen húszszorosát. Ezen az övezeten belüfiha kereskedelmi egységet épit, fizessen tízszereset, ha egészségügyit, akkor ötszörösét, és ha lakást, akkor háromszorosát, és ezen belül is azt monda- n .m, hogy az irodaház más erbirálás alá esik. Szóval öveze- t teket áll ipitanék meg. övezetenként mondán m meg, hogy ennyi jár, és nőm kell bizottságosdit játszani. Azt fogjuk mondani, ( • hogy a Belvárosban az üzlet húszszorosa, a XVII. kerületben f'?0 te 7 $$000 é w+v --ym/p
