1970. január 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

99

Ennek következtében egyébként is az történik, hogy a fejlesz­tési alap javára fizetik vissza az igénybevételi di.i összegét, igy tehát az igénybevételi di.i megállapításával csak adminisztrá­ciós munkatöbblet keletkezik, ugyanakkor a tanácsi fejlesztési alap bevétele ténylegesen nem növekszik. II. A beruházások sokfélesége miatt nem lehet mindenre /szervekre és létesítményekre stb./ kiterjedő részletességgel irányelvéket kidolgozni. Az igénybevételi dij megállapításánál - ha konkrét rendelkezés nincs - abból célszerű kiindulni, hogy a telekhasz­nálati díjfizetési kötelezettség alól mely szervek és létesítmé­nyek mentesek. A mentesített szervek, létesitmények általában olyanok, amelyek az adott terület alapvető szükségleteit hivatot­tak biztosítani. Indokolt tehát ezeket a szempontokat az igénybe­vételi di.i megállapításánál is figyelembe venni. A leggyakrabban előforduló beruházási típusokra vonatkozóan az igénybevételi dij megállapítására a következő irányelveket java­soljuk: 1./ Az állami lakásberuházások esetén a telekigénybevételi dij megáilapitásénak két változata lehetséges: a/ Az egy-egy lakásra eső oekerülés összegének csökkentése ós a lakásberuházások elősegítése érdekében az igénybevé­teli dij összegét - az egész terület figyelembevételével - a telekhasználati dij egyszeres összegében kell megállapí­tani. ... Van olyan álláspont /FŐBER/, hogy a lakótelepi lakásberu­\ házasok esetén az egyszeres összeget is osak az úgy neve­zett uszótelkelc figyelembevételével kell kiszámítani. b/ A lakótelepi lakásberuházásoknál a tervezett utak, autópar­koló helyek, parkok területét számításon kivül kell hagyni és úgy nevezett uszótelkelc /beépítésre kerülő alapterület/ területének figyelembevételévol kell az igénybevételi di­„ . _ % 1 . ' i- 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents