1969. november 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
védelmi ellenőrzése ezideig szinte lehetetlen volt - a munkavédelmi helyzet javulásával lehet számolni. A halálos balesetek kizárólag a mezőgazdasági termelés területén végzett munkák során következtek be. A baleseti mutatók alakulásában a létszám közel 2o %-os emelkedése mellett sí repe van annak a körülménynek is, hogy az elmúlt időszakban javult a baleseti statisztikai fegyelem. Ösztönzi továbbá a termelőszövetkezeteket, - a balesetek üzemi balesetként történő bejelentésére - az is, hogy az üzemi baleset esetén a balesetet szenvedett tag részére a kártalanitás! segélyt a társadalombiztosítás folyósítja. Ezzel szemben nem üzemi balesetből, vagy egyéb megbetegedésből eredő keresőképtelenség idejére a tagnak fizetendő betegségi segély összege a termelőszövetkezetet terheli. Az üzemi balesetek okozati körülményeinek vizsgálatából kitűnik, hogy az 1968. évi balesetek közel 2o %-a anyagmozgatással, 17 %-a személyek esésével /botlással/, lo %-a erő- ós munkagépekkel, lo %-a kéziszerszámokkal, több mint lo %-a jármüvei ós 33 %-a egyéb /állatta nyésztés, fizikai ártalom, stb./ körülménnyel volt kapcsolatos. A gépek közül általában a betakarító és a famegmunkáló gépek mutatkoznak a legveszélyesebbnek. Eokozza e területen a veszélyt a gépek védőberendezéseinek gyakori hiánya és eltávo- lithatÓ3águk lehetősége. Számos kéz- és lábsérülést okoznak a kellően karban nem tartott kéziszerszámok, a műhelyben uralkodó zsúfoltság, rendetlenség, a helytelen nnyagtárolás ós a sikos, egyenetlen közlekedési utak. A baleseteket előidéző okok között - a meglévő műszaki és munkaszervezési hiányosságok mellett - első helyen áll a vezetők és a dolgozók fegyelmezetlen és sok esetben gondatlan magatartása, E tekintetben a hibi ; kiindulópontjának fő forrása : ■ te I l_ • * •* b * ■■■ I I *m> l\a *-* t
