1969. november 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
139
» i A halálos balesetek kizárólag a mezőgazdasági termelés területén. végzett munkák: során következtek be. A baleseti mutatók alakulásában a létszám közel 2o %-;os emelkedése mellett szerepe van annak a kürilménynek is, hogy az elmúlt időszakban javult a baleseti statisztikai fegyelem, ösztönzi továbbá a termelőszövetkezeteket, - a balesetek üzemi balesetként történő bejelentésére - as is, hogy az üzemi baleset esetén a balesetet szenvedett tag részére a kártalanitási segélyt a társadalombiztosítás folyósítja. Ezzel szemben nem üzemi balesetből, vagy egyéb megbetegedésből eredő keresőképtelenség idejére a tagnak fizetendő betegségi segély összege a termelőszövetkezetet terneli. I Az üzemi balesetek okozati körülményeinek vizsgálatából kitűnik, hogy az 1968. évi balesetek közel 2o %-a anyagmozgatással, 17 %-a személyek esésével /botlással/, lo %-a erő- és munkagépekkel, lo %-a kéziszerszámokkal, több mint lo %-a jármüvei és 33 %-a egyéb /állattenyésztés, fizikai ártalom, stb./ körülménnyel volt kapcsolatos. A gépek közül általában a betakarító és a famegműnkaló gépek mutatkoznak a legveszélyesebbnek. Fokozza e területen a veszélyt a gépek védőberendezéseinek gyakori hiánya és eltávo- litliatóságuk lehetősége. Számos kéz- és lábsérülést okoznak a kellően karban nem tartott kéziszerszámok, a műhelyben uralkodó zsúfoltság, rendetlenség, a helytelen anyagtárolás és a sikos, egyenetlen közle- i kedési utak. A baleseteket előidéző okok közölt - a meglévő műszaki és mun- , kaszervezési hiányosságok mellett - első helyen áll a vezetők és a dolgozók fegyelmezetlen és sok esetben gondatlan maga-' tartása. E tekintetben a hibák kiindulópontjának fő forrása a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok gyakran tapasztalt ‘ lebecsülése. I A gazdasági vezetők javuló munkájuk mellett még mindig nem l fordítanak kellő figyelmet a munkabiztonság és az üzemegész4S3 ; I 9 I ti 4
