1969. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
92
\\M/, hogy nincs az az apparátus, amely le tudná bonyolítani. Többe kerülne a lebonyolítás, mint maga a tény. Egylcézbe fogva, esetleg költségvetésből|és legfeljebb később valamilyen formában átháríthatjuk a költségeket, de ne attól tegyük függővé a munka vitelét, mert "70/7 akkor nem tudunk előbbre lépni. jJPI gg Berényi Sándor: Én csak a dolog jogi részéhez tudok hozzászólni.Ami a jogi megoldást illeti, az előterjesztett java/lat szerintem nem jó. \ jogszabály nem hatalmazza fel a Hű mi tanácsot arra, hogy kötelezze a tulajdonosokat, vagy az épületeknek © a kezelőit, hogy meghatározott szervezettel végeztessék el az irtást és annak költségeit a tanács kivethesse a tulajdonosi^fiyagy' a kezelőre. Jogilag csak as a megoldás vona lehetséges, hogy a Tanács kötelezze a tulajdonost, a kezelőt, ha pedig nem végzi el, az eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy költségére végeztesse el a tanács, amelyet később lcösadók módjára be lehet hajtani. De egy ilyen mecha- nizmussal, amilyenről az előterjesztés szól, 2o-3o évig is eltartana a lebonyolítás. Jogilag szerintem csak egy megoldás volna lehetséges, . az, amelyet Kőmives elvtárs javasolt, hogy as állami költségvetés terhére kell elvégeztetni ezt a munkát. A vállalatoktól esetleg viss- sza lehet szedni a pénzt: nem tulsolc partnerral állna szemben a tanács. Ezenfelül kell hozni egy tanáosi rendeletet, amely kötelezi a tjlaijdonost, a kezelőket, hogy tűrjék a kijelölt szerveset munkáját az adott épületben. Jogilag ezt tartom as egyetlen lehetséges megoldás nak. A dolog másik része as, amelyet Sós elvtárs kezdett ecsetelgetni, hogy hihetetlenül nagy szervezési feladatról van /' szó. Ezt az anyagot ebből a szempontból sem tartom megnyugtatónak. *■ r 9ÍL |-------------------------------------------------------------i í- 18 -
