1969. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
83
A bábolnai állami gazdaság fel tud készülni egy üze , egy gyár, egy belep deratizációjára, de Budapest óriási területen fekszik, gondolok az üzemekre, üzletekre, vendéglátóipari egységekre,-raktárakra, lakóházakra, szerintem ezt igy lebonyolítani nem lehet. Fel kell vetni a kérdést, hogy jó-e az egészségügyi szerveknek az az elgondolása, hogy ebből kikapcsol mindenki mást és csak egy fővállalkozó van és alvállalkozók. Kissé el kellene gondolkozni azon, hogy a bábolnai állami gazdasággal szerződést kössünk ebben a formában; az egészet irányíthatja, tanácsokat adhat, segíthet, bizonyos # mértékig végrehajtó is lehet, de ha valaki ismeri Budapest területét, tudja, hogy még öt év alatt sem érnek a végére. Ha' mi a lakosságra ki akarunk vetni 10 millió forint hozzá- 'járulást, akkor az irtási munkálatokat végző üir brigádoknak minden egyes helyen meg is kell jelenniök, annak a lakosnak, aki fizet 50-200 forintot, látnia kell, hogy dolgoznak. Úgy gondolom azonban, hogy 1975-ig senl érnek • végére, nem 80, de még 200-300 brigád is kevés lesz, .ennyi az üzlet és a raktár Budapesten. Úgy gondolom, hogy eredményesebb lenne egy nagyobb szervezett formát létrehozni, persze nem tudom, hogy akkor a költségek hogyan alakulnak. Állítom, hogy a legkevesebb patkány Budapesten a -magánházakban van, jónéhány ismerősömtől tudom, hogy ha felüti a fejét a környéken egy rágcsáló akár csak mezei rágcsáló is vagy patkány, azonnal nekifog a haztuxlajdonos az irtásnak, tömi be az ablakokat, bece- mentezi a lyukakat, vesz patkánymérget, irt. így nem tudom, hogy a magánházakra is ki kell-e terjeszteni á patkányirtást, van-e ehhez elég erőnk, mert ez a munka még ötszáz brigádnak is sok. Véleményem szerint széleskörű propaganda kellene, | ! 9 i- 11 -
