1969. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
i- 2 Ennek alapján a főváros patkánymentesitésére vonatkozó tervezetet az alábbiakban terjesztem elő: A rágcsálók, elsősorban a patkányok elleni küzdelem világszerte előtérbe került. A kérdéssel az elmúlt években az Egészségügyi Világszervezet is behatóan foglalkozott és megállapította, hogy a patkányok által okozott gazdasági és egészségügyi kár világszerte jelentős. Fővárosunkban a patkányok nagy száma.miatt as évi kártétel több száz millió forintra becsülhető. Gazdasági kártételükön túlmenően a patkányok több mint 5>o féle fertőző betegségnek terjesztői, A nagyvárosok patkányfertőzöttsége polgári védelmi szempontból Í3 problémát jelent, mert biológiai háború esetén járványok terjesztői lehetnek. Az egészségre káros rágcsálók elleni védekezés elvi irányítását jelenleg a 24-/1964-./X.30./Korm.sz• rendelet alapján az Egészségügyi Miniszter gyakorolja. A konkrét védekezésről pedig a 3/1964-./X.50./Eü.M.sz. végrehajtási rendelet intézkedik olymódon, hogy a védekezés nz objektum tulajdonosának /használójának/ kötelessége. Budapesten 1954- óta a Fővárosi KÖJÁL, illetve a Fő- . városi Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség szervezésében folyik a rágcsálók elleni védekozés, évente kétszer - tavasszal és ősszel - kampányok formájában kerül lebonyolításra. Az elért eredmények mérsékeltek és nem állnak arányban a mintegy évi 20-50 millió forintot kitevő anyagi ós munkaerő ráfordítással, csak a nagyobb mérvű el- 3zaporodást gátolják. Ennek több oka van: az irtás végrehajtása szervezetlen, széteső és az érintett szervek nem jelentőségének megfelelően kezelik a kérdést. A patkányirtás szakértelmet kiván. A lakosság viszont kellő szakértelem és megfelelő irtószer hiányában objektumai patkánymentositését nem képes megoldani, részvételű igy a doratizációbnn csekély, Z O 7852. : _ _________________ .:a3g*
