1969. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
102
41 i (HM » m«» >ao|k / K , , 'fi' ’** -fi, fi" ' •' . V » . r. . *, ! jó \ v’V , & ,L \ % I- 27 I . I , /te fij/fiö" Elnök : De mit érsz láda alatt? Eynkés skatulyát? Bartos István: A 7o millióval olcsóbb ajánlat nem stimmel. Elnök: Kiirtunk majd 2hh 2 millió patkányt, ott marad egy csomó patkánytetem, azzal mi történik? A patkányok nagyobb tömege elérhető helyen marad és össze kell szedni, valamit csinálni kell vele. A patkányok másik része elbukik, amikor dögrováson van. A patkánylyukakat tehát az irtás után még fertőtleníteni kell. Az igazgató azt mondja, hogy a falakba húzódnak, As ő ajánlatukban az is benne van, ho,:y elszállítják a tetemet. Sós György: Olyan es, mint a terv: ennyire gondolják! Csehik Ferencné: 8o százaléka eltemeti magát. Azt mondják, hogy csak 15-2o százalékát kell eltemetni. Elnök : Kérdeztem, hogyan jutottak(ehhez a módYV\AJGA*>C u/L __ szerhez. Azt mondotta, hogy amerikai találmány. A üv világháború alatt megfigyelték, hogy sebesült katonák nappal sokkal inkább elvéreztek, mint éjjel. Kiderült, hogy mezőn, vagy réten voltak, és bizonyos növények porából láthatatlan rétegben kumarin ülepedett a sebre és as ingerelte vérzésre a sebet. Éjjel viszont nem volt virágpor. Ennek alapján olyan ennivalót adnak a patkánynak, amely belső vérzést okoz. A patkány nem érzékeli, hogy a fájdalom az evéssel függ össze és ezért tudják irtani. Következik a napirend 1/A. pontja: A Képliget fejlesztése . Orsi elvtárs, van-c kiegészíteni való az előterjesztéshez? I Ca YoM j
